Alsó-Kemeneshát

A mai világban a Alsó-Kemeneshát egyre fontosabbá vált a társadalomban. Akár a kultúrára, a politikára, a gazdaságra vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Alsó-Kemeneshát-nek sikerült releváns vita- és vitatémaként pozícionálnia magát. Hatása különböző területekre terjed ki, és jelenléte egyre nyilvánvalóbbá válik az élet különböző területein. Éppen ezért fontos a Alsó-Kemeneshát hatókörének és következményeinek teljes körű feltárása napjainkban, valamint elemezni az időbeli alakulását és a jövőbeni lehetséges hatásait. Ez a cikk a Alsó-Kemeneshát világába kíván beleásni, hogy megértse jelentőségét és relevanciáját a mai társadalomban.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Alsó-Kemeneshát
ElhelyezkedésKemeneshát

Az Alsó-Kemeneshát a Kemeneshát Kám-Hosszúpereszteg vonaltól északra eső kistája (egyes szerzők Észak-Kemeneshátnak is nevezik), ismertebb neve a Cser.

E vonaltól nyugatra található kistájat Felső-Kemeneshátnak (Hegyhátnak) nevezik.

Az Alsó-Kemeneshát átlagosan 6–8 km széles, hosszúsága körülbelül 30 km, magassága északkelet felé egyenletesen alacsonyodik, majd a Rába síkjába simul Marcaltőnél.

A Cser elnevezés onnan származik, hogy a kistáj területét valamikor hatalmas, összefüggő erdőség borította, melynek egyik maradványa a Farkas-erdő. Az utóbbi néhány évszázadban a kiterjedt erdőket szinte teljesen kiirtották, és helyükön (irtások) szántóföldek, szőlők, legelők jelentek, meg. A huszadik század második felétől kezdve a folyamat visszafordulni látszik, az elmúlt néhány évtizedben jelentős területen hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységgel, majd az elhagyott területek fokozatosan újra újraerdősülnek.

Az Alsó-Kemeneshát vadállománya jelentős.

Fontosabb települések: Ostffyasszonyfa, Csönge, Egyházashetye, Ikervár, Sitke, Nagysimonyi, Tokorcs, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Vönöck, Kemenesmagasi, Kemenesszentpéter

Növényvilága

Az Alsó-Kemeneshát területén megél többek között a közönséges ternye (Alyssum alyssoides), a fehér hamuka (Berteroa incana), a gyapjas penészvirág (Filago arvensis), az apró lucerna (Medicago minima), a hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare), a kövi varjúháj (Sedum rupestre), a Tunica prolifera, a szürke gurgolya (Seseli osseum), illetve a vékony egércsenkesz (Vulpia myuros) is.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Opuntia phaeacantha Engelm. a Nyugat-Dunántúlon / O. phaeacantha Engelm. in the West-Transdanubia (W Hungary). (Hozzáférés: 2019. december 15.)

Források