Ebben a cikkben a Berényi Sándor (kanonok) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma az idők során sok ember figyelmét felkeltette. A Berényi Sándor (kanonok) eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott mindennapi életünk különböző területein. A részletes és éleslátó elemzések során felfedezzük a Berényi Sándor (kanonok) számos oldalát és hatását a különböző kontextusokban. A történelemben betöltött relevanciájától a kortárs kultúrában betöltött szerepéig számos nézőponttal fogunk foglalkozni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Berényi Sándor (kanonok) fontosságát és relevanciáját a mai világban. Készülj fel egy izgalmas utazásra a Berényi Sándor (kanonok) mélységein keresztül!
Berényi Sándor | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1731 nem ismert |
Elhunyt | 1804 (72-73 évesen) |
Munkássága | |
Vallás | római katolikus egyház |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Berényi Sándor témájú médiaállományokat. |
Berényi Sándor (1731 körül – Szentistván, 1804. szeptember 15.)[1] egri címzetes kanonok.
A prostestáns vallásról áttért a katolikus vallásra. Az egri líceumban a bölcselet első tanára volt, 1757-től tanított bölcseletet, 1763-tól pedig theologia practicát. Házát, amelyben 1766 és 1772 között lakott Egerben,[2] a mai műemlék Kilián-házat 1773. május 22-én eladta nemes Kilián Istvánnak, aki átépítette.[3][4]