Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bengt Ekerot jelenségét és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. Megjelenése óta a Bengt Ekerot vitákat, ellentmondásos véleményeket váltott ki, és mély érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során a Bengt Ekerot fejlődött és új dimenziókat öltött, nemcsak a minket körülvevő világgal való interakciót befolyásolva, hanem a valóságról alkotott képünket is. Részletes elemzéssel foglalkozunk a Bengt Ekerot különböző aspektusaival, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Bengt Ekerot | |
![]() | |
Született | 1920. február 8.[1][2] Stockholm |
Elhunyt | 1971. november 26. (51 évesen)[2] Stockholm |
Állampolgársága | svéd |
Házastársa | Margareta Hallin (1959–1968) |
Foglalkozása |
|
Halál oka | tüdőrák |
Sírhelye | Skogskyrkogården (Kvarter: 25 Gravplats: 00437)[3] |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1940–1968 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bengt Ekerot témájú médiaállományokat. | |
Bengt Ekerot (Stockholm, 1920. február 8. – Stockholm, 1971. november 26.) svéd színész.
Pályafutása alatt több mint harminc filmben szerepelt. 1957-ben Ingmar Bergman A hetedik pecsét című rendezésében játszhatta el a Halál szerepét, mely legemlékezetesebb alakítása lett. A filmben megjelenített sápadt arcú, fekete csuklyában megjelenő Halál azóta egy alaptípussá vált, nagy hatással volt a karakter későbbi ábrázolására más filmekben és médiumokban egyaránt. Bergman 1958-ban bemutatott Arc című filmjében is szerepelt.
Életmódját láncdohányzás és túlzott alkoholfogyasztás jellemezte. 51 éves korában halt meg tüdőrák következtében.