Barátpapagáj
A mai világban a Barátpapagáj egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és társadalmi réteg számára. Akár a társadalomra, akár a technológiára, az egészségre vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Barátpapagáj szenvedélyes vitákat és mélyreható elemzéseket váltott ki. Ebben a cikkben a Barátpapagáj különböző aspektusait fogjuk feltárni, megvizsgáljuk az idők folyamán bekövetkezett fejlődését, a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását és a jövőbeli kilátásokat. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk rávilágítani erre a mai lenyűgöző és aktuális témára.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_Buenos_Aires.jpg)
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Myiopsitta monachus (Boddaert, 1783) | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barátpapagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barátpapagáj témájú médiaállományokat és Barátpapagáj témájú kategóriát. |
A barátpapagáj (Myiopsitta monachus), korábban remetepapagáj, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Myiopsitta nem faja.[1][2] Egyes szervezetek a jákópapagáj-formák (Psittacinae) alcsaládjába sorolják.[3]
Rendszerezése
A fajt Pieter Boddaert holland orvos, biológus és ornitológus írta le 1880-ban, a Psittacus nembe Psittacus monachus néven.[4]
Alfajai
- Myiopsitta monachus monachus (Boddaert, 1783) – Brazília délkeleti része, Uruguay és Északkelet-Argentína
- Myiopsitta monachus calita (Jardine & Selby, 1830) – Argentína nyugati és déli része
- Myiopsitta monachus cotorra (Vieillot, 1818) – Délkelet-Bolívia, Paraguay, Észak-Argentína és Dél-Brazília
- Myiopsitta monachus luchsi (Finsch, 1868) – Ez egy izolált populáció Bolíviában, amit az újabb rendszerezések külön fajként kezelnek, mint Bolíviai barátpapagáj (Myiopsitta luchsi).[2]
Előfordulása
Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és szavannák, valamint emberi környezet. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Kedvelt kalitkamadár. Mivel fészkei karbantartása miatt egész évben viszonylag helyhez kötötten él, ezért sok helyütt félig vagy teljesen szabadon tartják állatkertek és magángyűjtők is. Ezek közül a madarak közül olykor néhány pár elszakadva a kolóniától teljesen önálló életet kezd máshol, így betelepült madárként több, számára alkalmas helyen megjelent már. Ilyen önállóan költő kolóniái vannak az Egyesült Államokban, Puerto Ricón, a Bermuda-szigeteken, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Izraelben és Japánban is.
Megjelenése
Átlagos testhossza 29 centiméter, szárnyfesztávja 43-48 centiméter, testtömege 90-140 gramm.[6] Homloka világosszürke, a fejtető és a tarkó zöldes, pofatájéka és torka világosszürke. Testének többi része barnás-, illetve sárgászöld.
 |
 |
Életmódja
Kifejezetten közösségszerető madár, több család kolóniát alkotva együtt él. A táplálkozóhelyeken több száz madár is összeverődik. Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, rovarokból és azok lárváiból áll.
Szaporodása
A téli hónapokban költ. A papagájfélék többségétől eltérően nem odúban költ, hanem hatalmas, faágakból és vesszőkből összeállított fészket épít a kolónia. A fészekben minden párnak külön költőkamrája van. Fészekalja 5-8 tojásból áll, amin 26 napig kotlik.
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
- ↑ a b Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
- Handbook of the Birds of the World Vol 4, Josep del Hoyo editor, ISBN 84-87334-22-9
- "National Audubon Society" The Sibley Guide to Birds, by David Allen Sibley, ISBN 0-679-45122-6
- "Parrots Have Colonized the Wilds of Brooklyn" Washington Post
- "Parrots In The City" One Bird's Struggle for a Place on the Planet, by Mattie Sue Athan, JoAnn and Jon-Mark Davey, ISBN 159113563X
- Birding.hu - magyar neve
