Barskisfalud

A mai világban a Barskisfalud soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a gazdasági szférában betöltött jelentősége miatt, a Barskisfalud egy olyan téma, amely nem marad észrevétlenül. Idővel tanúi voltunk, hogyan fejlődött a Barskisfalud, és hogyan alkalmazkodott a modern világ változó körülményeihez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Barskisfalud különböző aspektusait és annak mai relevanciáját. Az eredetétől a jelenre gyakorolt ​​hatásáig elemezzük, hogy a Barskisfalud hogyan jelölt meg előtte és utána a mindennapi élet különböző területein.

Barskisfalud (Vieska nad Žitavou)
Barskisfalud zászlaja
Barskisfalud zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
PolgármesterŠtefan Mladý
Irányítószám951 52
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség463 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület5,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 18° 21′ 34″48.316800°N 18.359500°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 18° 21′ 34″48.316800°N 18.359500°E
Barskisfalud weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Barskisfalud témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barskisfalud (más néven Kisbisztricsény, 1890-ig Vieszka, szlovákul Vieska nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 10 km-re délre.

Története

1386-ban Kysfalud néven említik először, Gímes várának uradalmához tartozott. 1406-ban "Warallekysfalwo", 1424-ben "Wyfalw" néven szerepel. 1406-ban az esztergomi érsekség birtoka volt, később a nagytapolcsányi váruradalomé. 1535-ben 4 porta állt itt. 1564-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1601-ben 22 ház állt a településen. 1618-ban egy török támadás után már a töröknek adózott. 1636-ban ismét feldúlta a török. 1645 és 1732 között a Kálnay család birtoka. 1715-ben 13 adózója volt. 1779-től Kisfaludy Mihály, majd a Kereskényi és Szerdahelyi család tulajdona. Ezután a Tajnay család vásárolta meg, akiktől házasság révén Révay Simon szerezte meg és 1926-ig a család birtokolta. 1828-ban 56 házában 369 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "VIESZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Apátihoz, és Beczkóhoz nem meszsze; földgye síkos, és meglehetős termékenységű, komlója is terem, kereskedésre módgya Oszlányon, fája van, legelője szoros."[2]

Fényes Elek szerint "Vieszka, Bars m. tót f. Sz. Kereszt mellett, 236 kath. lak. Kath. paroch. temp. Komlót és jó rozsot termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Népessége

Év Lakosok száma Nemzetiségi eloszlás (anyalnyelv szerint)
Szlovák Magyar Csehszlovák Egyéb
1880 296 269 6 - -
1890 304 271 9 - -
1900 352 303 34 - -
1910 377 333 41 - -
1921 395 - 20 375 -
1930 382 - 1 381 -
1991 506 503 1 - -
2001 466 463 1 - -
2011 455 443 2 - -
2021[4] 463 454 (3) 4 (+1) - 5 (+1)


Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes

Források

További információk