Ebben a cikkben elmélyülünk a Barcza Elek izgalmas világában, feltárva annak több oldalát és jelentését. A Barcza Elek olyan téma, amely a történelem során érdeklődést és vitát váltott ki, és különböző nézőpontok és tudományágak találkozási pontjává vált. A Barcza Elek eredetétől a mai hatásig kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban és a kultúrában. Ezeken az oldalakon elmerülünk a Barcza Elek-ről szóló felfedezési és elmélkedési utazásban, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, és jelentőségét az emberek életében. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Barcza Elek-en keresztül, ahol felfedezzük annak fontosságát és jelentését a kortárs világban.
Barcza Elek | |
Született | 1853. január 10.[1] Nemescsó |
Elhunyt | 1913. március 23. (60 évesen)[2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1877) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Barcza Elek témájú médiaállományokat. | |
Barcza Elek (Nemescsó, 1853. január 10. – Budapest, 1913. március 23.) építész.
Nemescsón született, tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, diplomát 1877-ben szerzett. Ezt követően hosszabb külföldi tanulmányútra ment, majd hazatérve Schulek Frigyes irodájában helyezkedett el, és részt vett mestere mellett a Mátyás-templom restaurálási munkáiban. Később önállósította magát, és több közintézményt tervezett mint a főváros műszaki karának építésze és műszaki tanácsosa.
1913-ban hunyt el nem sokkal a 60. születésnapja után. Halála előtt a VIII. kerületi elöljáróság épületének új tervén dolgozott.
Különböző szaklapokba (legtöbbször az Építő Iparba) több cikket írt építészeti kérdésekkel kapcsolatban.
Restaurációk:
A kőbányai Szent László-templom (1102 Budapest, Szent László tér 25.) építésénél tervei felhasználta Lechner Ödön.[11]