Baldur von Schirach | |
von Schirach | |
1. vezetője a Hitlerjugendnek | |
Hivatali idő 1931 – 1940 | |
Előd | Adolf Hitler |
Utód | Artur Axmann |
Hivatali idő 1940 – 1945 | |
Előd | Josef Bürckel |
Katonai pályafutása | |
Csatái | második világháború |
Született | 1907. május 9. Berlin, Német Birodalom |
Elhunyt | 1974. augusztus 8. (67 évesen) Kröv, Rajna-vidék-Pfalz, NSZK |
Sírhely | Rajna-vidék-Pfalz |
Párt | Nemzetiszocialista Német Munkáspárt |
Szülei | Emma Middleton Tillou Carl von Schirach |
Házastársa | Henriette von Schirach 1933-1946 |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái | Lajos–Miksa Egyetem |
Díjak | Vaskereszt |
Baldur von Schirach aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Baldur von Schirach témájú médiaállományokat. |
Baldur Benedikt von Schirach (Berlin, 1907. május 9. – Kröv, 1974. augusztus 8.) német ifjúsági vezető, akit a nürnbergi perben elítéltek 1945 után. Schirach volt a Hitlerjugend (HJ) vezetője, Gauleiter és Bécs vezetője (Reichsstatthalter).
Weimarban született, apja színházigazgató volt. Anyja amerikai nő volt, Emma Middleton Lynah Tillou (1872 - 1944). Két lánytestvére volt, Viktoria és Rosalind von Schirach, és egy fiútestvére Karl Benedict von Schirach, aki 1919-ben öngyilkos lett 19 éves korában.
Tízéves korában beállt a Wehrjugendgruppe-ba, 1925-ben NSDAP-tag lett. 1932. március 31-én elvette Henriette Hoffmannt, akinek apja Hitler fényképésze és közeli barátja volt. Így került Hitler közelébe, és gyakran meglátogatta a Berghofon. Négy gyerekük született, Angelika Benedikta von Schirach (1933), Klaus von Schirach, Robert von Schirach és Richard von Schirach (1942).
1933-tól a Hitlerjugend vezetője, Reichsjugendführer lett. 1940-ben megszervezte 5 millió gyerek evakuálását a szövetségesek által bombázott városokból. Később belépett a hadseregbe, és Franciaországban harcolt, ahol vaskeresztet kapott hősiességéért. A Hitlerjugend vezetését tőle Artur Axmann vette át, Schirach ezután Bécs vezetője (Reichsstatthalter) lett. Kormányzása alatt deportáltak 185 000 zsidót munkatáborba. 1943 után kegyvesztett lett, de megtartotta állását.
A nürnbergi perben azt mondta, hogy nem tudott „megsemmisítő táborok” létezéséről. 1946-ban a bécsi zsidók deportálása miatt 20 év börtönre ítélték. 1949. július 20-án felesége elvált tőle. 1966 szeptemberében, büntetése letöltése után engedték ki. Megírta memoárjait „Hittem Hitlerben” címmel. 1974-ben halt meg Krövben.
Nemzetiszocializmus | ||
---|---|---|
Szervezetek | ||
Események | ||
Ideológia | ||
Fajelmélet | ||
Jelképek | ||
Vezetők | ||
Németországon kívül |
|
A nürnbergi per vádlottjai | |
---|---|
Halálraítéltek | Martin Bormann (Távollétében ítélték el.) · Hans Frank · Wilhelm Frick · Hermann Göring · Alfred Jodl · Ernst Kaltenbrunner · Wilhelm Keitel · Joachim von Ribbentrop · Alfred Rosenberg · Fritz Sauckel · Arthur Seyß-Inquart · Julius Streicher |
Börtönbüntetésre ítéltek | Karl Dönitz · Walther Funk · Rudolf Heß · Konstantin von Neurath · Erich Raeder · Baldur von Schirach · Albert Speer |
Felmentett | Hans Fritzsche · Franz von Papen · Hjalmar Schacht |
Nem ítélkeztek felette | Gustav Krupp von Bohlen und Halbach (Betegség miatt nem vett részt a tárgyaláson.) · Robert Ley (Öngyilkos lett a vádirat átvétele után.) |
Nemzetközi katalógusok |
---|
Ez a német politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |