Bajor Királyi Államvasutak

Ebben a cikkben teljes mértékben felfedezzük a Bajor Királyi Államvasutak lenyűgöző világát. Történelmi eredetétől a mai hatásig ez a feltárás elvezet bennünket ahhoz, hogy megértsük a Bajor Királyi Államvasutak fontosságát életünkben. A következő oldalakon a Bajor Királyi Államvasutak sokféle oldalát és dimenzióját, valamint a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását fedezhetjük fel. Interjúk, elemzések és adatok segítségével megvizsgáljuk, hogyan alakította a Bajor Királyi Államvasutak felfogásunkat és viselkedésünket, és hogyan marad továbbra is releváns a mai világban. Kétségtelenül egy leleplező utazásra indulunk, amely segít jobban megérteni a Bajor Királyi Államvasutak hatását jelenlegi valóságunkra.

Bajor Királyi Államvasutak
Típusnemzeti vasúttársaság
JogelődActiengesellschaft der bayerischen Ostbahnen
Alapítva1844
Megszűnt1920
JogutódDeutsche Reichsbahn
SzékhelyMünchen
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor Királyi Államvasutak témájú médiaállományokat.

A Bajor Királyi Államvasutak (németül: Königliche Bayerische Staats-Eisenbahnen vagy K.Bay.Sts.B) a Bajor Királyság államvasútja volt. 1844-ben alapították. Az első világháború végéig a társaság a porosz államvasutak után a második legnagyobb német államvasúttá fejlődött 8526 kilométeres vonalhálózatával (beleértve az 1909. január 1-jén átvett Pfalzi Vasutakat is). A monarchia 1918. november 8-i megszűnése után a „királyi” jelzőt törölték a nevéből.

1920. április 1-jén a Bajor Államvasutak hivatalosan is átkerült a Német Államvasutakhoz, és 1920. április 24-től ezen belül megalakították a Bajor Csoportos Igazgatóságot.[1][2] A bajor vasúthálózat igazgatása öt Reichsbahndirektionen között oszlott meg, amelyeket 1922-től ekként jelöltek meg: Reichsbahndirektion Augsburg, Reichsbahndirektion München, Reichsbahndirektion Nürnberg, Reichsbahndirektion Regensburg és Reichsbahndirektion Würzburg; ez utóbbit azonban már 1930-ban ismét feloszlatták, beolvasztották a Reichsbahndirektion Nürnbergbe[3] és vonalhálózatát felosztották az augsburgi és a nürnbergi igazgatóságok között.[4] Az egykori pfalzi vasutakból alakult a Reichsbahndirektion Ludwigshafen. Németországban a Deutsche Reichsbahn keretében kizárólag a bajorországi igazgatóságoknál, köztes instanciaként felállított csoportigazgatást 1933. október 1-jén feloszlatták.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.kbaystb.de/kbaystb-kbaystb/kbaystb-geschichte/geschichte-reichsbahngruendung/geschichte-weimarer_verfassung.html
  2. ↑ http://www.kbaystb.de/kbaystb-kbaystb/kbaystb-geschichte/geschichte-reichsbahngruendung/geschichte-reichsbahngruendung.html
  3. ↑ Sybille Grübel: Zeittafel zur Geschichte der Stadt von 1814–2006. In: Ulrich Wagner (Hrsg.): Geschichte der Stadt Würzburg. 4 Bände, Band I-III/2, Theiss, Stuttgart 2001–2007; III/1–2: Vom Übergang an Bayern bis zum 21. Jahrhundert. Band 2, 2007, ISBN 978-3-8062-1478-9, S. 1225–1247; hier: S. 1235.
  4. ↑ bahnstatistik.de: Eisenbahndirektion Würzburg, abgerufen am 15. Februar 2016

Irodalom

  • Günther Scheingraber: Die Königlich Bayerischen Staatseisenbahnen. Franckh, Stuttgart 1975, ISBN 3-440-04233-2.
  • Ludwig von Welser: Eisenbahn-Journal. Bayern-Report. Bände 4–9. Merker, Fürstenfeldbruck 1994–2001.
  • Walther Zeitler: Eisenbahnen in Niederbayern und in der Oberpfalz. 2. Aufl. Amberg 1997, ISBN 3-924350-61-2.

További információk