A mai világban a Bána Mihály olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Legyen szó naprakész információkat kereső szakemberekről, tudásukat bővíteni kívánó diákokról vagy egyszerűen csak olyan emberekről, akik többet szeretnének megtudni erről a témáról, a Bána Mihály továbbra is az egyre sokszínűbb közönség figyelmét felkelti. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bána Mihály-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legaktuálisabb szempontokat, teljes és naprakész perspektívát kínálva ezzel a témával kapcsolatban, amely továbbra is érdeklődést kelt minden típusú közönségben.
| Bána Mihály | |
Bána Mihály comes Bána Apa comes fia volt. Az oklevelekben Bolondóci és Gönyűi néven is előfordul. Főbb tisztségei: főlovászmester, asztalnokmester bolondóci várnagy, bakonyi erdőispán.
1224-1225 között királyi főlovászmester, ezután nem említik 1231-ig; innen kezdve egészen 1234-ig megint királyi főlovászmester volt és az országos bárók egyike. 1234-től 1235-ig, II. András haláláig étekfogómester. 1233 körül Apa fia Mihály a Komárom vármegyei Banán bíráskodott, 1234-ben pedig a Győr vármegyei Rábaszentmihály határjárását eszközölte. 1235 után már nem találjuk az országnagyok sorában, de midőn IV. Bélának 1241-ben Rákos mezején a tatárokkal első összekoccanása volt Mihály - ekkor mint bolondóci várnagy - kilenc sebet kapott, és annyira kitüntette magát, hogy Bélától 1244-ben megkapta a Győr megyei gönyűi udvarnokok földjét a dunai halászat jogával. Mihály már 1225 előtt is birtokos volt Gönyűn. Az országbárók egyikeként Mihálynak fontos szerepe volt a magyar alkotmányosság alapdokumentuma, az Aranybulla kiadásában.
Fiai közül Cseszneki Jakab kardhordozó és trencséni főispán emelte Csesznek várát, s ezáltal megalapítója lett a Cseszneky családnak, amelyik feltételezhetően azonos az újkori báró és gróf Cseszneky családdal Cseszneki Pál szintén királyi kardhordozó volt, Mihály pedig dolosdi és gönyűi birtokosként említtetik.