Az iszlám Kairó
A mai világban a Az iszlám Kairó a különböző területek és ágazatok számára rendkívül fontos és releváns témává vált. Hatása figyelemre méltó a társadalomban, a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. Megjelenése óta a Az iszlám Kairó végtelen vitákat, vitákat és elemzéseket generált, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai világban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Az iszlám Kairó-hez kapcsolódó különböző éleket és szempontokat, elemezve annak időbeli alakulását, jelenlegi következményeit és kihívásait, valamint lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Megvizsgálja, hogy a Az iszlám Kairó hogyan változtatta meg gondolkodásunkat, cselekvésünket és kapcsolatainkat, valamint azt, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent a jövőre nézve.
| Az iszlám Kairó | |
| Világörökség | |
 | |
| Az iszlám Kairó | |
| Adatok | |
| Ország | Egyiptom |
| Világörökség-azonosító | 89 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Elhelyezkedése | |
 Az iszlám Kairó
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 30° 02′ 45″, k. h. 31° 15′ 46″30.045833°N 31.262778°EKoordináták: é. sz. 30° 02′ 45″, k. h. 31° 15′ 46″30.045833°N 31.262778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Az iszlám Kairó témájú médiaállományokat. | |
Az iszlám Kairó (arabul: قاهرة المعز) néven Egyiptom fővárosában az új, modern negyedek – a mai Kairó központja – megépülése előtti városrészt nevezzük. A terület magja az a fallal körülvett városrész, amelyet a Fátimidák alapítottak 969-ben. Kairónak ez a történelmi negyede 1979 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.
A világon ebben a városnegyedben található a legtöbb középkori iszlám műemlék. Csúcsos minaretek és kupolák nyújtózkodnak az ég felé, tanúiként egy olyan kornak, amikor Kairó a világ leggazdagabb városa volt. Műemlékek ezrei sorakoznak az út menti márványkutaktól kezdve a medreszéken és mauzóleumokon át a látványos mecsetekig. Mivel a terület egy nagyvárosi körzet szívében helyezkedik el, otthont kell adnia az egyre sűrűsödő 21. századi lakosságnak, amely ma is itt él a középkori negyedekben. A vízvezeték- és csatornahálózat elavult, a népsűrűség óriási, ezért akik tehetik, elköltöznek innen.
Az iszlám Kairó több négyzetkilométernyi területen fekszik, felfedezése több napot – akár egy hetet – is igénybe vehet. A fontos épületek szerencsére tömböt alkotnak egy lineáris, kényelmesen végigjárható útvonal mentén, de ez is több kilométer hosszú.
Történet
Az arabok 641-ben hódították meg Egyiptomot Amr ibn al-Ász vezetésével. Ő alapította meg Fusztát városát 643-ban (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai terjeszkedés kiindulópontja volt. Ezt a várost illetik Ó-Kairó néven. A hatalmi torzsalkodások következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbászidák kezére került, akik északkeleti irányban tovább bővített várost nagy katonai táborrá építették ki, és nevét al-Aszkarra (jelentése: „tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák bérbe adták Egyiptomot a törököknek. Az első, 868-ban önállósodó emírdinasztia, a Túlúnidák alapítója Ahmed ibn Tulún a régi várostól északra nagyarányú építkezéseket indított el, és hatalma megszilárdítása érdekében 30 000 fő befogadására alkalmas katonai tábort is létesített. Az új főváros az al-Katái („őrség”) nevet kapta. Bár a Túlúnidák 905-ös bukásakor központjukat nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, és Kairó később bekebelezte.
A mai iszlám Kairót (amelyet Fátimida-Kairónak is hívnak) 969-ben a fátimida hódító Dzsavhar asz-Szikillí alapította, amikor elragadta az Ihsídida emírektől Egyiptomot és új kalifátusa székhelyének tette meg. A város új elnevezése ekkor lett al-Qahira (Kairó). A későbbi metropolisz több kisebb, fokozatosan összekapcsolódó városból jött létre. Itt-ott falakkal körbevett történelmi negyedében több mint hatszáz nyilvántartott műemlék található. Az évszázadok során a területet egymást követő dinasztiák uralkodói irányították, köztük Szaladin szultán a 12. század végén, valamint a mameluk szultánok 1250 és 1517 között. A város a 16. századtól a 19. századig az Oszmán Birodalom része volt. A fátimida korszak legszebb műemlékei az El-Azhar negyedben találhatók, köztük három városkapu, a városfal négyzet alaprajzú tornyai és öt mecset. Az El-Aznar mecset, Egyiptom harmadik legrégebbi mecsete 970 és 972 között épült. Az épületegyüttes egy részében 989-től az iszlám szunnita irányzatának jogi és arab nyelvű egyeteme működik, igazgatója napjainkban is az ország legmagasabb rangú vallási tekintélye. A városkép meghatározó eleme a Citadella, építése 1176-ban kezdődött Szaladin szultán utasítására. Az erődítmény nagy részét 1825-ben egy lőporrobbanás elpusztította, majd 1830-tól itt épült fel a Mohamed Ali-, más néven Alabástrom-mecset.
Főbb látnivalók
- Khán el-Khalíli bazár és sikátorok
- Al-Azhar mecset és egyetem
- el-Hakim mecset
- Ibn Túlún-mecset
- Mohamed Ali-mecset
- Hasszán szultán és Er-Rifai-mecset
- Citadella
- Medreszék, mauzóleumok (Barkuk, Kaálun, Mohamed Nászir)
- Városkapuk (Báb az-Zuvejla, Báb al-Futuh, Báb al-Naszr)
- Iszlám művészetek múzeuma
- Amr-mecset, a legrégibb mecset (642-827), Dél-Kairóban található)
Galéria
-
-
El-Azhar mecset -
Báb az-Zuvejla kapu -
Mohamed Ali basa mecset -
El-Hakim mecset -
Citadella -
_2006.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
Források
- Egyiptom. National Geographic. Geographia Kiadó (2008)
- Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8
