A mai világban a Az égig érő fa olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomban betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Az égig érő fa állandó beszédtéma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Az égig érő fa példátlan jelentőségűvé vált, heves vitákat váltva ki, és emberek millióinak érdeklődését világszerte. Ebben a cikkben a Az égig érő fa különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását tárjuk fel.
Az égig érő fa | |
1962-es magyar animációs rövidfilm | |
Rendező | Csermák Tibor |
Forgatókönyvíró | Csermák Tibor |
Zene | Szokolay Sándor |
Operatőr |
|
Vágó | Czipauer János |
Hangmérnök | Bélai István |
Gyártásvezető | Bártfai Miklós |
Gyártás | |
Gyártó | Pannónia Filmstúdió |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 9 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Bemutató | ![]() |
Korhatár | ![]() |
További információk | |
Az égig érő fa 1962-ben bemutatott magyar rajzfilm. Az animációs játékfilm Rendezője és írója Csermák Tibor, zenéjét Szokolay Sándor szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült.
Jánoska, az egyszerű kanászgyerek kimenti az égigérő fa tetején raboskodó királykisasszonyt, ezzel elnyerve annak kezét és természetesen a vele ígért fele királyságot is.
Készítette a Pannónia Filmstúdió