Ausztroázsiai nyelvcsalád
Ebben a cikkben a Ausztroázsiai nyelvcsalád témáját elemző és kritikai szemszögből fogjuk kezelni, azzal a céllal, hogy konstruktív vitát generáljunk e ma oly fontos témáról. Különböző aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva a társadalomra gyakorolt hatását, történelmi vonatkozásait és a jövőbe vetítését. Részletes és alapos elemzéssel igyekszünk átfogó és kiegyensúlyozott képet nyújtani a Ausztroázsiai nyelvcsalád-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a tudást és ösztönözzük a mély reflexiót ebben a rendkívül fontos témában.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az ausztroázsiai nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja, amelyet Délkelet-Ázsiában 95 millióan beszélnek, így a 9–10. legnagyobb nyelvcsalád. Neve a ’dél’ (mint égtáj)[1] és ’Ázsia’ latin megfelelőjéből származik, ezáltal Dél-Ázsiára utal.
Messze legnagyobb beszélőközösséggel rendelkező nyelve a vietnámi (kinh) (kb. 70 millió fő, a nyelvcsalád összes beszélőjének 3/4-e), ezt követi a szomszédos Kambodzsa hivatalos nyelve, a khmer (kb. 8 millió fő). További beszélői Laoszban, Thaiföldön, Dél-Kínában, Mianmarban, Bangladesben és Északkelet-Indiában, illetve az Indiához tartozó Nikobár-szigeteken élnek.
A nyelvcsalád két fő ága a mon-khmer nyelvek (ideértve az elszigetelt nikobári ágat), amelyek besorolástól függően 132–147 nyelvből állnak kb. 85 millió beszélővel, valamint a munda nyelvek (23 nyelv kb. 10 millió beszélővel).
Az ausztroázsiai nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek
Mon-khmer nyelvek
- Khászi ág
- amvi (var)
- khászi
- ling-ngam
- szinteng
- Palaungi ág
- Palaung-riang csoport
- da-ang
- ka-ang
- na-ang
- ra-ang
- riang
- ta-ang
- Angkui csoport
- angku
- hu
- khabit
- laoszi szamtao
- mok
- man-met
- u
- Wai csoport
- alva
- avüa
- lawa
- paraok
- phalok
- plang (mjanmari szamtao)
- wa
- kano (danau)
- lamet
- mang
- Palaung-riang csoport
- Khmui ág
- iduh
- kaniang
- khang
- khmu
- khszing mul
- mal
- mlabri
- phong
- phong lan
- piat
- thai then
- yuan
- yumbri
- Pakani ág
- pakan
- palju
- Viet ág
- Viet-muong csoport
- muong
- nguon
- vietnámi (kinh)
- aheu
- ahlau
- arem
- cuoi
- khong-kheng
- maleng
- malieng
- may
- pong
- ruk
- sach
- thavung
- tum
- uj-lo
- Viet-muong csoport
- Katui ág
- Nyugat-Katui csoport
- bru
- jeu
- kanaj
- kuaj
- makong
- so
- tri
- truj
- Kelet-Katui csoport
- jir
- katu
- kantu
- katang
- ngkriang
- ong
- pakoh
- phuong
- ta-oih
- Nyugat-Katui csoport
- Bahnári ág
- Nyugat-Bahnári csoport
- brao
- cseng
- dzsru'
- krung
- kravet
- njah heunj
- oj
- szapuan
- szok
- szou
- Északnyugat-Bahnári csoport
- alak
- lavi
- tarieng
- Észak-Bahnári csoport
- cua
- didrah
- duan
- dzseh
- halang
- hre
- kacso
- kajong
- rengao
- szedang
- tadrah
- takua
- Középső-Bahnári csoport
- bahnár
- tampuan
- Déli-Bahnári csoport
- biat
- csrau
- maa
- mnong
- phnong
- szre
- sztieng
- Nyugat-Bahnári csoport
- Peari ág
- csong
- csung
- Kampong Spoe-i szong
- Kampong Thum-i pear
- szamrai (nyugati pear)
- szamre (keleti pear)
- trati szong
- Khmer ág
- khmer
- angkori (kihalt)
- Mong ág
- mon
- njah-kur
- Aszli ág
- Északi-Aszli csoport
- bateg
- cse-vong
- dzsahai
- dzsedek
- kensziv
- kenta
- menrik
- ten-en
- Szenói csoport
- dzsah-hut
- lanoh
- szemai
- szemnam
- szabum
- temiar
- Déli-Aszli csoport
- betisze
- szemak beri
- szemelai
- Északi-Aszli csoport
- Nikobári ág
- bompaka
- csaura
- kár
- kisnikobári
- nankauri (középnikobári)
- parti nagynikobári
- sompe
- tereza
Munda nyelvek
- Északi munda csoport
- korku
- Kheravári ág
- bhumidzs
- mundári
- no
- szantháli
- Déli munda csoport
- Középső munda ág
- dzsuáng
- khariá
- Koráput-munda ág
- dzsuraj
- gorum
- gotub
- remo
- szora
- Középső munda ág
Jegyzetek
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |