August Hirsch

Ez a cikk a August Hirsch témával foglalkozik, amely az idők során különböző területeken és összefüggésekben érdeklődés és vita tárgyát képezte. A August Hirsch-et különböző szakértők tanulmányozták, és széles közvélemény érdeklődését keltette fel. Ebben az írásban a August Hirsch-re vonatkozó különféle szempontok és megközelítések elemzésére kerül sor, azzal a céllal, hogy átfogó és átfogó jövőképet kínáljunk a témában. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a August Hirsch különböző területekre gyakorolt ​​következményeit és következményeit, valamint annak mai relevanciáját.

August Hirsch
August Hirsch
August Hirsch
Életrajzi adatok
Született1817. október 4.
Gdańsk
Elhunyt1894. január 28. (76 évesen)
Berlin
Ismeretes mint
Iskolái
Tudományos fokozat
  • orvosdoktor
  • PhD
A Wikimédia Commons tartalmaz August Hirsch témájú médiaállományokat.

August Hirsch (Danzig, 1817. október 4. – Berlin, 1894. január 28.) német orvos. Járványos betegségek (fertőző agyhártyagyulladás, pestis, kolera) kutatója.

Életútja

Orvosi tanulmányait - miután előbb kereskedő volt - Lipcsében és Berlinben végezte, ahol 1843-ban doktorrá avatták. 1844-ben mint gyakorló orvos telepedett le Elbingben. 1850 és 1859 között több fontos értekezése jelent meg a tudományos folyóiratokban. 1863-ban Berlinbe hívták, ahol mint az orvostan rendes tanára működött. 1865-ben a kormány megbízásából beutazta Nyugat-Poroszországot, ahol a meningitis cerebro-spinalis járványszerűleg fellépett; az ezen alkalommal nyert tapasztalatait a Die Meningitis cerebro-spinalis epidemica című munkájában írta le. 1873-ban tagja lett a Cholera-Commission für das Deutsche Reich-nak, 1874-ben mint a Német Birodalom képviselője részt vett a nemzetközi kolera-konferencián; 1879-ben pedig a kormány megbízásából tanulmányozta az Oroszországban fellépett pestis-járványt.

Nevezetesebb művei

  • Handbuch der historisch-geographischen Pathologie;
  • Das Auftreten und der Verlauf d. Cholera in den preussischen Provinzen Posen und Preussen (Mai-September 1873. Berlin 1874, II. kiad. 1875);
  • Mittheilungen über die Pest-Epidemie im Winter 1878-79 im russischen Gouvernement Astrachan (Berlin 1880);
  • Geschichte d. Augenheilkunde (Lipcse 1877);
  • Ueber die Verbreitung von Gelbfieber. Ein Beitrag zur Aetiologie der übertragbaren Volkskrankheiten;
  • Ueber Schutzmassregeln gegen die von Ausland drohenden Volksseuchen.

Források