Aranyos-patak
A Aranyos-patak olyan téma, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző területein. Az idő múlásával jelentősége mind személyes, mind kollektív szinten egyre fontosabbá vált, ellentmondó véleményeket generálva, és kiterjesztette hatókörét a különböző tanulmányi és kutatási területekre. Ebben a cikkben a Aranyos-patak-hez kapcsolódó különböző perspektívákat fogjuk megvizsgálni, megvizsgálva a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. A kultúrára és a politikára gyakorolt hatásától a tudományos és technológiai téren való relevanciájáig a Aranyos-patak jelentős nyomot hagyott, amely megérdemli, hogy teljes egészében elemezzük és megértsük.
| Aranyos-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 270 m |
| Forrás | Diósjenő, Börzsöny, Magyarország |
| Torkolat | Jenői-patak, Diósjenő |
 | |
Az Aranyos-patak a Börzsönyben ered, Diósjenő településtől északra ered, Nógrád vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Diósjenő keleti részénél éri el a Jenői-patakot.[1][2]
Part menti település
Jegyzetek
- ↑ Utasi Zoltán: Völgyközök aszimmetriájának kvantitatív meghatározása a Felső-Tarna-vidéken. In Változó föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés . Eger: Eszterházy Károly Főiskola. 2009. 159–166. o.
- ↑ A megye vízrajza. Nógrád megyei Katasztrófavédelem. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
