A mai világban a Andrej Polonec a széles közönség számára releváns és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az idő múlásával a Andrej Polonec számos megbeszélést, vitát és elmélkedést generált különböző területeken, ami bemutatja fontosságát és a társadalomra gyakorolt hatását. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Andrej Polonec sok ember érdeklődését felkeltette, és különböző nézőpontokat generált, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos párbeszédet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Andrej Polonec-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak mai hatását és relevanciáját, valamint az üggyel kapcsolatban létező különböző nézőpontokat.
| Andrej Polonec | |
| Született | 1906. december 22.[1][2][3] Košťany[3] |
| Elhunyt | 1984. október 26. (77 évesen)[1][2] |
Andrej Polonec (Kostyán, 1906. december 22. – Pozsony, 1984. október 26.) szlovák néprajzkutató, muzeológus, középiskolai tanár
1926-ban végzett a turócszentmártoni gimnáziumban, majd 1936-ban a Comenius Egyetemen történelem-földrajz szakon. 1948-ban a prágai Károly Egyetemen védte meg disszertációját etnográfia szakon.
1927-1951 között különböző városok középiskoláin tanított. 1936-tól rendszeresen együttműködött a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeummal. 1951-1952-ben a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Nemzeti Intézetében dolgozott, majd 1952-től vezető munkatárs a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeumban.
A Szlovák Néprajzi Társaság tagja, később tiszteletbeli tagja. A szlovák etnográfia és muzeológia intézményesítésének alapító nemzedékéhez tartozott. A gyűjtésen kívül, elsősorban a hagyományos és megszűnt mesterségek, illetve a népi alkotások és anyagi kultúra kutatásával foglalkozott. Ezen kívül a Szlovák Muzeális Társaság történetét is kutatta, valamint 1960-tól megbízták a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovák Falumúzeumának (skanzen) előkészítésével és ennek fejlesztésén dolgozott.