Amr ibn Kulszúm
A mai világban a Amr ibn Kulszúm különböző területeken jelentős jelentőségre tett szert. Akár tudományos, akár szakmai, akár személyes szférában, a Amr ibn Kulszúm olyan érdekes és releváns téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Hatása számos területre kiterjed, a társadalmi trendektől a technológiai fejlődésig mindenre hatással van. Ebben a cikkben elmélyülünk a Amr ibn Kulszúm lenyűgöző világában, feltárva következményeit, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Amr ibn Kulszúm eredetétől napjainkig olyan alapvető elemmé vált, amely megérdemli, hogy teljes egészében elemezzük és megértsük.
| Amr ibn Kulszúm | |
| Született | 526 Nedzsd |
| Elhunyt | 600 (73-74 évesen) |
| Gyermekei | al-Aswad ibn ʻAmr ibn Kulthūm |
| Szülei | Laylá bint al-Muhalhil |
| Foglalkozása | költő |
| Arab |
| عمر بن كلثوم |
| Tudományos átirat |
| ʿAmr ibn Kulṯūm |
| Fordítás |
| Kulṯūm fia ʿAmr |
Amr ibn Kulszúm (meghalt 600 k.) a dzsáhilijja korának egyik neves arab költője, anyai ágon Muhalhil unokája volt.
A Taglib törzs sarja volt, és részt vett a Bakr törzs elleni poétai küzdelemben a Baszúsz-háború során. A háborúskodás lezárását követően az Amr ibn Hind lahmida király hírai udvarában tartott tárgyalásokon is részt vett törzse képviseletében; vitapartnere szintén jeles költő, Hárisz ibn Hilliza volt. Rendkívüli módon kedvelte a bort, állítólag az ital túlzott fogyasztása következtében hunyt el.
Versei részben a dicsekvő költészet kiemelkedő darabjai, részben bordalok. Dicsőítő költeményére példa az a költemény, melynek két kezdősora Jékely Zoltán fordításában így szól (Dicsőítő ének címmel):
„Maʿad, büszke törzs, tudta, mit jelent, ha
a völgy kies lankáján felverjük a sátrat.”
A leghíresebb versének kezdősorai az arabista Goldziher Ignác nyersfordításában így hangzanak:
„Nosza, ébredj serlegeddel, és nyújtsd nekünk a reggeli italt
s ne kíméld az andar(ín)i bort.”
Jékelynél ugyanez (Borivóknak való címen):
„Serkenj, leány, s a reggeli italt hozd
Hallod, ne kíméld Andarín borát!”
A költeményt beválogatták a 8. századi Muallakátba, azaz a hét legjobb kaszída egyikének tekintették.
Források
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 963-8378-21-2
- Arab költők a pogánykortól napjainkig. Szerk. Germanus Gyula. Budapest: Magyar Helikon. 1961. Online elérés
