Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Amerikai Magyar Népszava hatását a társadalom különböző területein. A Amerikai Magyar Népszava megjelenése óta érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében. Az évek során a Amerikai Magyar Népszava jelentős szerepet játszott az emberek egymáshoz való viszonyában, a technológia fejlődésében, az oktatás fejlődésében és sok más területen. Részletes elemzéssel alaposan megvizsgáljuk, hogy a Amerikai Magyar Népszava hogyan befolyásolta az általunk lakott világot, és milyen perspektívákat kínál a jövőre nézve.
Amerikai Magyar Népszava Szabadság | |
Adatok | |
Formátum | 41-58 cm |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Alapítva | 1891 (Szabadság) |
Tulajdonos | Bartus László |
Kiadó | Olivia Media and Publishing Corporation |
Főszerkesztő | Bartus László (2003–) |
Nyelv | magyar, angol |
Politikai ideológia | szociáldemokrácia |
Székhely | 10979 Lost Lake Dr. Naples, FL USA |
OCLC | 2257472 |
ISSN | 1087-1373 |
Az Amerikai Magyar Népszava weboldala |
Az Amerikai Magyar Népszava című hetilapot New York-i nyomdászok alapították, 1899 decemberében, 1904-től Berkó D. Géza napilappá fejlesztette, és 1927-ben bekövetkezett haláláig szerkesztette. Az újság 1948-ban beolvadt az 1891-ben alapított, cleveland-i Szabadság című újságba, és ezzel egyidejűleg Amerikai Magyar Népszava Szabadság címmel hetilappá vált. A kilencvenes években Kálnoky Gyula tulajdonában is hetilapként működött, Nádai Éva szerkesztette. 2004-től Bartus László lett a szerkesztője, majd 2005-ben Kálnoky Gyula neki adta el a lapot. Az újság a következő tíz évben nagy fejlődésen ment keresztül, a magyarországi sajtó kiválóságainak írásai jelentek meg benne (Ungvári Tamás, Para-Kovács Imre, Molnár Gál Péter, Vámos Miklós, Megyesi Gusztáv, Föld S. Péter, Majláth Mikes László, Buják Attila stb.). Online kiadása révén Magyarországon is ismertté vált. A magyar emigráció neves szerzői életük végéig írtak a lapban, közülük is kiemelkedik a Münchenben élt Halász Péter író, a SZER volt munkatársa, Rentoul Ferenc Londonból, a BBC magyar adásának volt vezetője, és Fejtő Ferenc Párizsból. Őket egészítette ki Bartus László szerkesztése alatt a neves magyar szerzőgárda. Az idős amerikai magyar generáció kihalásával a nyomtatott kiadás 2019. január 1-től megszűnt,[1] de az újság jogfolyonossága nem szakadt meg, online formában működik tovább.[2]
Az New York-i magyar nyomdászok tudatosan választották meg a címet a magyarországi Népszava analógiájára, ezzel jelezték a szociáldemokrata eszmeiséggel való elkötelezettségüket. 1904-ben napilappá alakította át Berkó D. Géza, aki 1899-től haláláig, mintegy 28 évig szerkesztette. Nagy szükség volt a magyar nyelvű lapokra, hiszen 1870-től kezdve folyamatos volt a magyarországi kivándorlók létszámának növekedése, akik segítségért, útbaigazításért az ismeretlen 'Új Világban' a magyar nyelvű lapokhoz fordultak. Jól tudta ezt Berkó D. Géza, mellette volt az egyleti élet fellendítésének is, meggyőződése volt, hogy a magyarok csak akkor boldogulnak Amerikában, ha a magyar a magyart segíti. Az 1888-ban alapított New York-i Önképzőkörnek, amely nagy mértékben hivatott volt a magyar kultúrát ápolni, vezetői közt ott találjuk Cukor Mór, Farkas Vilmos, Kozma Arthur, Klein Lajos, Sipos Hermann, Kolozsi Jenő, Winter Miklós, Hacker Jenő, Klein Zsigmond mellett Berkót is. 1910-ben kiadták az Amerikai Magyar Népszava 10 éves jubileumi kötetét, az írások színe-javával és illusztrációkkal.
A mára nyomtatott formában megszűnt Amerikai Magyar Népszavában megjelentek többek között Molnár Ferenc, Márai Sándor, Fejtő Ferenc és Faludy György írásai is. 1948-ban egyesült a Kohányi Tihamér által alapított, az Ohio állambeli Clevelandben megjelent Szabadsággal, Amerikai Magyar Népszava Szabadság címen fut, hetente jutott el az amerikai magyarokhoz, s bármely más országban élő magyarhoz.