Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Alicia Alonso témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli kilátásait. A Alicia Alonso a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és a társadalom, a kultúra és a politika különböző aspektusait befolyásolta. A következő részekben végig fogjuk ásni jelentését, következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, megvilágítva a jelenséget alkotó különböző aspektusokat. Ezenkívül különböző megközelítéseket és véleményeket fogunk megvizsgálni, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk az olvasónak a Alicia Alonso szélesebb és mélyebb megértéséhez.
Alicia Alonso | |
![]() | |
Született | Alicia Ernestina de la Caridad del Cobre Martínez del Hoyo 1920. december 21.[1][2][3][4] Havanna[5] |
Elhunyt | 2019. október 17. (98 évesen)[6][4] Havanna |
Állampolgársága | kubai |
Gyermekei | Laura Alonso |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | UNESCO jószolgálati nagykövet |
Iskolái | School of American Ballet |
Kitüntetései | Lista
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alicia Alonso témájú médiaállományokat. | |
Alicia Alonso, született Alicia Ernestina de la Caridad Martínez del Hoyo (Havanna, 1920. december 21. – 2019. október 17.) kubai táncművész. Minden idők egyik legnagyobb balett-táncosának tartják. Karrierje 64 éven át tartott. 132 produkcióban szerepelt.
Kilencéves korában kezdett táncolni. Havannában a Vilzak-Schollar iskolában, New Yorkban a School of American Ballet-ban, majd Londonban Vera Volkovánál tanult.
Mestere és első férje Fernando Alonso volt. Az 1940-es évektől a New York City Ballet majd más neves amerikai társulatok szólistájaként lépett fel.
Szembetegsége miatt többször is meg kellett szakítsa a táncot. Egy levált retina miatt perifériás látászavarai voltak.
1950-ben tért vissza Kubába és létrehozta a Kubai Nemzeti Balettet (Ballet Nacional de Cuba ).
1977-ben Manuel Duchesne Cuzán dokumentumfilmet készített róla Alicia címmel.
2015 szeptemberében róla nevezték el a Havannai Nagyszínházat (Gran Teatro de la Habana) ).