Ma a Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán egy olyan téma, amely sokféle szempontot ölel fel, és nagyon sokféle közönséget érdekelhet. A jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi relevanciáig a Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán különböző nézőpontokból elemezhető, és megtalálhatja helyét a tudás különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán néhány legrelevánsabb aspektusát, hogy megértsük jelentőségét és mai következményeit.
Al-Azíz Júszuf | |
Egyiptom szultánja | |
Uralkodási ideje | |
1438. június 7. – szeptember 9. | |
Elődje | Al-Asraf Barszbáj |
Utódja | Az-Záhir Csakmak |
Életrajzi adatok | |
Született | 1424 körül |
Elhunyt | nem ismert Alexandria |
Édesapja | Al-Asraf Barszbáj |
Al-Azíz Júszuf, azaz Dzsamál ad-Dín Abú l-Muhászin ibn al-Asraf Barszbáj (1424 k. – ?) al-Asraf Barszbáj fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok tizedik szultánja volt (uralkodott 1438. június 7-étől szeptember 9-éig). Teljes titulusa al-Malik al-Azíz, melynek jelentése „a hatalmas király”.
Mint minden sikeres mamlúk uralkodó, Barszbáj is csak egy téren vallott kudarcot: nem tudott dinasztiát alapítani. 1438 júniusában hunyt el, és néhány héttel halála előtt tizennégy esztendős fiát, Júszufot jelölte ki örököséül a kalifa, a négy vallásjogi iskolát (madzhab) vezető főbírók és az előkelőségek jelenlétében. Az ünnepélyes bejelentésnek ugyanannyi haszna volt, mint minden korábbi, hasonló aktusnak: a kiskorú al-Azíz Júszufot négy hónap hatalmi harcot követően letették, és ismét – utolsó előttiként a sorban – Barkúk szultán egy mamlúkja, Dzsakmak az-Záhirí (Csakmak) vette át a hatalmat.