Airizer Csaba
Manapság a Airizer Csaba rendkívül releváns téma, amely számos területen érdeklődést és vitát vált ki. Az idő múlásával a Airizer Csaba egyre fontosabbá vált a mai társadalomban, és hatása a mindennapi élet különböző területein észrevehető. A személyes szférától a munkaszféráig a Airizer Csaba olyan témának bizonyult, amely nem marad észrevétlenül, felkeltette a szakértők, az akadémikusok és általában az emberek érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Airizer Csaba-hez kapcsolódó különböző szempontokat, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Airizer Csaba | |
 | |
| Új Élet, 1974/9 | |
| Született | 1943. augusztus 23. (81 éves)[1][2][3] Kolozsvár[1][4][2][3] |
| Állampolgársága | román[5] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Iskolái | Universitatea Națională de Muzică București (1967–1972) |
| Kitüntetései | Székely Mihály-emlékplakett (1993)[2] |
| Zenei pályafutása | |
| Aktív évek | 1962–2005 |
| Hangszer | énekhang |
| Hang |
|
Airizer Csaba (Kolozsvár, 1943. augusztus 23. –) romániai magyar operaénekes (basszus).
Pályája
Pályafutását 1962-ben a kolozsvári Állami Magyar Operában kezdte, ahol a karkötelezettség mellett kisebb szólószerepeket is énekelt. Énektanulmányait 1967–1972 között végezte Bukarestben a Ciprian Porumbescu Zeneakadémia operatanszakán. A kolozsvári Román Operában Fülöp király szerepében (Verdi: Don Carlos) debütált. 1972 augusztusától húsz éven át a temesvári Román Opera magánénekese volt. 1991 augusztusában szerződtette a pesti Operaház.
Repertoárján szerepel az operairodalom közel száz basszus, ill. basszbariton szerepe. Közreműködője hanglemez- és televíziós operafelvételeknek is.
