Ebben a cikkben részletesen feltárjuk és elemezzük a Adanai metró helyzetét, kitérve a legfontosabb szempontokra, és teljes áttekintést nyújtva erről a témáról. A kezdetektől a mai hatásig, a különböző területekre gyakorolt hatásokon keresztül ez a cikk arra törekszik, hogy az olvasó számára egy globális és gazdagító látásmódot nyújtson a Adanai metró-ről. Kutatásokon, tanulmányokon és tanúságtételeken keresztül elmélyülünk a Adanai metró izgalmas világában, hogy jobban megértsük jelentőségét és a társadalomra gyakorolt hatását. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy informatív és éleslátó utazásban, amely bővíti tudását, és lehetővé teszi a Adanai metró mélyebb megértését.
Adanai metró | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Helyszín | Adana |
Típus | metró |
Átadás | 2010. május 14. |
Hálózat hossza | 13,5 km |
Vonalak száma | 1 |
Állomások/megállók száma | 13 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | 750 V DC |
Feszültség | 750 V egyenáram |
Napi forgalom | 660 000 |
Éves forgalom | 0,75 millió |
Üzemeltető | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Adanai metró témájú médiaállományokat. | |
Az Adanai metró (török nyelven: Adana metrosu) Adana város metróhálózata. A hálózat jelenleg egy vonalból áll, melynek hossza 13,5 km és összesen 13 állomás található rajta. Éves utasforgalma 14 000 000[1][2] fő (2011).
Az adanai gyorsvasút története 1988-ban kezdődött, miután Aytaç Durak polgármester és Mithat Özsan, a Çukurova Egyetem rektora a Közlekedési Minisztériumhoz fordult. A PMBI A.Ş. és a Brinckerkoff Int. Inc. konzorciuma 1990. május 30-án elkészítette a megvalósíthatósági jelentést. A jelentést az Állami Tervezési Ügynökség jóváhagyta, és a gyorsvasúti rendszer megépítése bekerült az 1993-as beruházási programba. A projektet 1996-ban 340 millió amerikai dollárért az Adtranz-Alarko-ABB Electric konzorciummal szerződtették.[3]
A projekt útvonala mentén található új lakóövezetek elhelyezése, valamint Észak- és Dél-Adana jobb integrációja érdekében Adana Fővárosi Önkormányzata úgy döntött, hogy a projektterv módosítását a vonal Dél-Adana felé történő meghosszabbításával végzi el. Az eredeti projekt legdélebbi pontja a D-400-as állami út volt. A módosításokat az Állami Tervezési Ügynökség 1999-ben hagyta jóvá, és a metró építése 1999. január 28-án kezdődött.
A metró építése során bekövetkezett váratlan költségnövekedés miatt a projekthez többletfinanszírozásra volt szükség. A Fővárosi Önkormányzat újabb finanszírozás iránti kérelmet nyújtott be az Állami Tervezési Ügynökséghez, de a kérelmet elutasították. Ennek következtében a metró építése 2002-ben leállt. Hat év elteltével az önkormányzatnak sikerült jóváhagyást szereznie 194,2 millió amerikai dollárnyi új finanszírozásra, és az építkezés 2008ban folytatódott.
2009. március 18-án a metrót részben megnyitották a Hastane és Vilayet állomások közötti 8 km-es szakaszon, a Hyundai Rotemtől vásárolt 36 kocsis járműparkkal.[4] Három hónapos szabad üzem után a metró ezen szakaszát lezárták a forgalom előtt, hogy befejezzék a Vilayet és Akıncılar közötti 5 km-es földalatti szakaszt.[4]
Az adanai metró minden szakasza 2010. május 14-én nyílt meg a teljes körű közforgalom számára.[5]
A metróépítés részeként 5 m átmérőjű, 15–16 m közötti mélységű, 1,13 km hosszúságú, vágott és fedett alagutakat építettek. A megépített alagutak néhány méterrel mélyebbek, mint a földalatti vízszint (12 m).[6]