Abomey
A mai világban a Abomey állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A Abomey körül számos olyan szempont van, amely relevánssá teszi a társadalom különböző területei számára. A gazdaságra, politikára és kultúrára gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Abomey nagyon fontos témának tűnik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Abomey számos aspektusát, és elemezzük a relevanciáját a különböző kontextusokban. A keletkezésétől a jelenlegi hatásáig igyekszünk jobban megérteni a Abomey-et és helyét a mai világban.
| Abomey | |
 | |
| Abomey | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Benin |
| Tartomány | Zou |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 51 m |
| Terület | 142 km² |
| Időzóna | UTC+01:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 7° 11′ 07″, k. h. 1° 59′ 29″7.185278°N 1.991389°EKoordináták: é. sz. 7° 11′ 07″, k. h. 1° 59′ 29″7.185278°N 1.991389°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abomey témájú médiaállományokat. | |
Abomey város Beninben. Lakossága 2012-ben 90 ezer fő volt.
Katolikus püspöki székhely. A 18-19. században épült abomeyi királyi paloták az UNESCO világörökség részét képezik.
Abomey a Dahomey Királyság fővárosa volt. A várost 1658-ban[1] alapította Vegbadzsi fon uralkodó. (Ismeretlen korábbi forrás szerint 1625-ben alapították.) A királyság különlegessége volt, hogy állandó amazon hadsereggel rendelkezett, melyet az 1708-ban trónra került Agadsa király hozott létre. Katonailag az amazon sereget Ghezo király (1818-1858) fejlesztette ki és szervezte meg, mely női gyalogságból, női tüzérségből és fiatal lányokból álló nyíllövő osztagból állt. Ghezo király 1834-ben Szavé, 1840-ben pedig Atakpamé városát foglalta el ezzel a seregével. A település a rabszolga-kereskedelem egyik központja volt a térségben. A franciák 1892-ben felgyújtották és lerombolták, majd 1905-ben ugyanők újjáépítették és megépítették az Abomey és Cotonou közötti vasutat.
Források
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 48. o. ISBN 963-05-6612-5
- Ezerarcú világunk. Afrika Kairótól Fokvárosig. Dunakönyv Kiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8 4
- ↑ Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 48. o. ISBN 963-05-6612-5
