A ma bemutatott cikkünkben a Abd al-Hafíz marokkói szultán lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Abd al-Hafíz marokkói szultán tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, művészek, tudósok, filozófusok és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A következő oldalakon a Abd al-Hafíz marokkói szultán különböző aspektusait fogjuk feltárni, a társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos területen való relevanciájáig. Ezenkívül elemezzük a populáris kultúrára gyakorolt hatását, és azt, hogy az idők során hogyan alakította fel felfogásunkat és meggyőződésünket. Készülj fel, hogy elmerülj a Abd al-Hafíz marokkói szultán történetén és jelenén átívelő leleplező utazásban.
Abd al-Hafíz | |
![]() | |
Marokkó szultánja | |
Uralkodási ideje | |
1908. augusztus 21. – 1912. augusztus 12. | |
Elődje | Abd al-Azíz |
Utódja | Júszuf |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Alavita-ház |
Született | 1876. február 24. Fez |
Elhunyt | 1937. április 4. (61 évesen) Enghien-les-Bains |
Édesapja | I. Haszan marokkói szultán |
Testvére(i) |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Abd al-Hafíz témájú médiaállományokat. | |
Abd al-Hafíz (1876. február 24., Fez[1][2] – 1937. április 4.,[1] Enghien-les-Bains, Franciaország[1][2]) marokkói szultán 1908-tól 1912-ig.
Abd al-Azíz szultán fivére volt, és annak uralkodása alatt a Marrákes kalifája címet viselte. Azonban 1907-ben sikerült fellázítania az Abd-al-Azíz nyugati jellegű uralmával elégedetlen helyi lakosságot, és – Marrákes melletti győzelme után – 1908-ban ő ült Marokkó trónjára, fivérét pedig nyugalomba küldte. 1909-ben a nyugati hatalmak is elismerték uralmát, azonban 1912-ben francia segítséget kért egy másik lázadó ellen, ezzel pedig Marokkó protektorátussá vált.[1]
Hamarosan trónfosztottá vált, és hosszú száműzetés után hunyt el 1937-ben Franciaországban.
Előző uralkodó: Abd al-Azíz |
Marokkó uralkodója 1908 – 1912 |
Következő uralkodó: Júszuf |