Aarau
A mai világban a Aarau egy olyan téma, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalomban. Az idő múlásával a Aarau jelentősége nyilvánvalóan kulcsfontosságúvá vált különböző területeken, a személyestől a szakmai szintig. Egyre többen érdeklődnek a Aarau és az életükre gyakorolt hatások iránt. Éppen ezért ebben a cikkben részletesen megvizsgálunk mindent, ami a Aarau-el kapcsolatos, az eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül elemezzük a szerepét a különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni a Aarau által előidézett változásokhoz. Készüljön fel, hogy felfedezőútra induljon a Aarau-ről és annak társadalmunkra gyakorolt hatásáról!
| Aarau | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Aargau kanton | ||
| Gépkocsijel | AG | ||
| Polgármester | Marcel Guignard | ||
| Irányítószám | 5000, 5001, 5004 | ||
| Körzethívószám | (41) 32 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 503 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1,747 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 381 m | ||
| Terület | 12,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 23′ 32″, k. h. 8° 02′ 41″47.392300°N 8.044600°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 32″, k. h. 8° 02′ 41″47.392300°N 8.044600°E | |||
 | |||
| Aarau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aarau témájú médiaállományokat. | |||
Aarau város Svájcban, Aargau kanton székhelye.
Fekvése
Svájc északi részén, a Jura déli lábánál, az Aare folyó jobb partján, Zürichtől nyugatra található.
Története
Az első írásos emlék a városról 1248-ből való Arowe néven, amely valószínűleg utal az Aare folyóra. 1240 körül Kyburg grófjai alapították, 1264-ben a Habsburgok kezére került, 1415-től Bern birtokolta.
Itt volt 1798-ban a Helvét Köztársaság katonai tanácsának utolsó gyűlése. 1798. március 22-én a Helvét Köztársaság fővárosa lett. A parlament a mai városházán volt, a Direktórium (kormány) pedig a mai «Haus zum Schlossgarten»-ben. 1803. Szeptember 20-án a kormány Luzernbe költözött.
Gazdaság
Nyomdászat. Óraipar. Cipőgyártás.
Lakosság
Nyelvek
A lakosság 20,4%-a 2000-ben külföldi volt. Minden harmadik külföldi a volt Jugoszláviából, Német és olasz területekről érkezett. 84,5%-a német, 3,3%-a olasz, 2,9% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,1% francia, 1% albán, török anyanyelvű.
Vallások
A lakosság túlnyomó többsége református (43,5%). A város népességének 29,2%-a római katolikus, 5%-a muzulmán, ortodox 3%, egyéb 2%.
Testvértelepülések
Látnivalók
- Fennmaradt középkori óvárosa a városfalakkal és a kaputoronnyal.
- Stadtkirche (15. század, gótikus)
- Városháza (1529 előtt épült, majd barokk átépítése 1762-ből)
Jegyzetek
- ↑ Ständige Wohnbevölkerung nach Staatsangehörigkeitskategorie Geschlecht und Gemeinde; Provisorische Jahresergebnisse; 2018. Federal Statistical Office, 2019. április 9. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
