Merüljünk el a A magyar sajtó napja lenyűgöző világában, amely téma világszerte emberek millióinak figyelmét ragadta meg. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a kulturális szférára gyakorolt hatása miatt, a A magyar sajtó napja napi beszédtéma lett. Az évek során érdeklődést és vitát váltott ki, mély elmélkedéseket és elemzéseket váltva ki jelentéséről és életünkre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a A magyar sajtó napja számos aspektusát vizsgáljuk meg, és egy friss és gazdagító látásmódot nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét és relevanciáját a jelenlegi környezetben.
A magyar sajtó napja | |
![]() | |
A magyar sajtószabadság napja Cserna Károly grafikáján | |
Alternatív neve | a szabad magyar sajtó napja, a sajtószabadság napja |
Ünneplik | magyarok |
Tartalma, jelentése | a polgári sajtószabadság kihirdetésének emléknapja |
Ideje | március 15. |
A magyar sajtó napja 1990-ben alapított, minden év március 15-én megtartott ünnepnap.[2][3][4] 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. 1848. március 15-én hirdették ki a polgári sajtószabadságot, majd április 11-én törvénybe is foglalták, mely fordulatot jelentett a korábbi szigorú cenzúra időszakához képest.[5]
Magyarországon ezen a napon adják át a Széchenyi-, Kossuth- és József Attila-díjakat.[5]
A Rákosi-korszakban már volt ilyen nevű ünnep: a minisztertanács 1032/1951. (XI. 17.) MT határozata szólt február 1-nek a »Magyar Sajtó Napjává« nyilvánításáról. (Február 1-je arra utalt, hogy a Szabad Nép első, még illegális száma 1942. február 1-jén jelent meg. A Magyar Sajtó Napjának megünnepelésére először 1952. február 1-jén, a lap megjelenésének 10. évfordulóján került sor. [6]