Ez a cikk a A holnap hősei-et különböző szemszögekből tárgyalja, hogy az olvasók átfogó és részletes képet kapjanak erről a témáról. A vonatkozó szempontokat elemzik, releváns adatokat mutatnak be, és a terület szakértőitől különböző véleményeket kínálnak. A A holnap hősei olyan téma, amely nagy érdeklődést és kíváncsiságot ébreszt a mai társadalomban, ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a tanulmányában, hogy megértsük jelentőségét és hatását a különböző területeken. Ebben a cikkben a A holnap hősei különböző aspektusait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy az olvasók teljes és gazdagító áttekintést kapjanak erről a témáról.
A holnap hősei (Dodge City) | |
1939-es amerikai film | |
Rendező | Kertész Mihály |
Producer | Hal B. Wallis |
Műfaj | westernfilm |
Forgatókönyvíró | Robert Buckner |
Főszerepben | Errol Flynn Olivia de Havilland Bruce Cabot Ann Sheridan Frank McHugh |
Zene | Max Steiner |
Operatőr | Sol Polito |
Vágó | George Amy |
Gyártás | |
Gyártó | Warner Bros. |
Ország | ![]() |
Nyelv | angol |
Játékidő | 104 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | |
Bemutató | ![]() ![]() |
További információk | |
A holnap hősei (Dodge City) 1939-ben bemutatott, Technicolor eljárással készült színes amerikai westernfilm Kertész Mihály rendezésében.
Magyarországon 1939. december 1-jén mutatták be.
A magyar származású hollywoodi filmrendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz) klasszikus westernjében megtalálhatók a műfaj jellemző kellékei, izgalmas fordulatai. A legyőzhetetlen és hibátlan „jó ember” legyőzi a cselszövőket, a „rossz embereket”, igazságot tesz, és helyreáll a rend. A történet végén a főhős új feladatra Virginia City-be indul.
Kertész Mihály következő westernfilmjének cselekménye valóban Virginia City-ben játszódik (Virginia City, 1940), nálunk Aranyváros címen mutatták be.
A történet elején Dodge ezredes a városba érkezik és megnyitja az új vasútvonalat, amely összeköti Dodge City-t a távolabbi vidékekkel. Néhány évvel később a határváros már a texasi állatszállítmányok központja, marhahajcsárok, telepesek, kalandorok találkozóhelye, ahol a pénz, a szerencsejáték és a gyilkolás uralkodik. Jeff Surrett és bandája tartja ellenőrzése alatt az életet. A kalandor „szalonjában" a játékasztalhoz ülőket kifosztják; aki tartózkodik a szerencsejátéktól és mulatozástól, annak nemcsak pénzét, hanem néha az életét is elveszik. A törvényt képviselő seriffet Surrett emberei eltüntetik a városból, hozzá már nem fordulhatnak segítségért.
Dodge ezredes cowboy barátja, Wade Hatton korábban jelentős érdemeket szerzett a vasútvonal megépítésében. Most telepesek egy csoportjával és barátjával, Rustyval a városba tart. Köztük van a csinos Abbie Irving is, akinek duhajkodó fivérét Hatton önvédelemből lelövi, emiatt bontakozó bizalmas kapcsolata a lánnyal félbeszakad. Dodge City-be érve Hatton szembesül a városban uralkodó állapotokkal és hamarosan összeütközésbe kerül Jeff Surrettel, mert a Texasból idehajtott marhákat nem neki adja el, hanem egy olyan kereskedőnek, aki készpénzzel fizet. Surrett a kereskedőt egy Yancey nevű emberével megöleti. Hattont többen arra kérik – Abbie Irving és nagybátyja is –, hogy legyen az új seriff, de ő a kérést visszautasítja. Csak akkor gondolja meg magát, miután Surrett és emberei Harry Cole-t, a kisfiút véletlenül megölik.
Az új seriff és helyettese, Rusty felveszi a harcot a bűnözéssel. Szigorú törvényeket hoz és keményen betartatja azokat, de arra is gondja van, hogy az elfogott Yancey-t megvédje a lincselésre vágyók dühétől, hogy a gyilkost törvényes eljárással vonják felelősségre. Az akadályokat legyőzve végül megtisztítja Dodge Cityt a banditáktól és elnyeri Abbie Irving szerelmét. Dodge ezredes kérésére újabb feladatra indul: rendet kell tenni egy másik veszélyes városban, Virginia City-ben (Nevada) is.