A mai világban a A Karamazov testvérek a társadalom különböző szektorai számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A A Karamazov testvérek hatása több területen is megmutatkozott, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. Tagadhatatlan, hogy a A Karamazov testvérek mély vitát váltott ki, és nagy érdeklődést váltott ki világszerte. Ebben a cikkben a A Karamazov testvérek-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását különböző kontextusokban és a mai relevanciáját.
Karamazov testvérek | |
![]() | |
A könyv első kiadásának első oldala | |
Szerző | Dosztojevszkij |
Eredeti cím | Братья Карамазовы |
Ország | ![]() |
Nyelv | orosz |
Műfaj | regény |
Előző | The Dream of a Ridiculous Man |
Kiadás | |
Kiadó | Ру́сский ве́стник |
Kiadás dátuma | 1880 |
Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
Magyar kiadás dátuma | 1922[1] |
Fordító | Makai Imre |
ISBN | ISBN 963 07 1282 2 |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Karamazov testvérek témájú médiaállományokat. | |
A Karamazov testvérek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij legnagyobb és egyben legösszetettebb alkotása, Mihail Bahtyin irodalomtudós által polifon szerkesztésűnek nevezett regény. A többszólamúság itt azt jelenti, hogy a család, a testvérek jelleme és sorsa többféle választ is nyújt a legalapvetőbb erkölcsi kérdésekre, az ember fizikai, szellemi, értelmi és erkölcsi arcát ábrázolja a három testvérben. Számos jelenet „nem evilági” alakja egy másik regisztert nyit, a transzcendenciát.
A Karamazov testvérek (1879-80) – az író utolsó nagy regénye. Először 1879-80 során folytatásokban jelent meg a Русский вестник című folyóiratban. Dosztojevszkijt halála megakadályozta abban, hogy a tervezett folytatásokat is megírja. Az előképek között számba vehetjük a (középkori eredetű) goethei-fausti motívumot, továbbá a német romantika (Kleist és Hoffmann) regényeit, és – természetesen az orosz epikából – Gogol és Puskin alkotásait).
A sokoldalúan megrajzolt társadalmi tabló előterében a három fivér az apagyilkosság vádjával szembesül. A legkisebb, Aljosa a részvét figyelmével mindegyik szólamot megérti, sőt elfogadja, hogy a hibák, bűnök az emberhez tartoznak, vagyis a keresztényi megbocsátás eszközével még a leggyalázatosabb bűnt is feloldhatja.
A szerző A nagy inkvizítor című fejezetben szembesíti a jézusi igazságot a történelmi válaszadások lehetőségével. Ennek ellenpárja Iván párbeszéde az ördöggel, amely egyrészt a szerző kételyeit fogalmazza meg Iván istentagadásával kapcsolatban, másrészt teret ad a lélek hasadtságának bemutatására. (Az ördög. Iván Fjodorovics lidércálma)
Egyrészt önéletrajzi elemek teszik roppant feszültté és szinte kitapinthatóvá a figurát és a hozzá kapcsolt eseményeket, így olvashatunk hitelesen az epilepszia kiszolgáltatottságáról, az apa iránti félelemről és lefojtott agresszióról, továbbá érthetjük meg a befolyásolhatóságot és a gyilkos tettig való eljutást, érezhetjük át a törvényen kívüliség, a kirekesztettség rendkívüli érzelmeit. Szmergyakov alakja a három fivér (kivált Aljosa) ellenpólusa, de Iván szerepén keresztül azok hibáinak felnagyítása.