75823 Csokonai

Ebből az alkalomból szeretnénk elmélyülni a 75823 Csokonai-ben, amely témában nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. A 75823 Csokonai már régóta vita és vita tárgya, elágazásai különböző területekre terjednek ki, és jelentősége tagadhatatlan. A történelem során a 75823 Csokonai alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében, befolyásolva azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 75823 Csokonai különböző aspektusait, eredetétől a mai hatásig, hogy jobban megértsük hatókörét és jelentését mindennapi valóságunkban.

75823 Csokonai
Felfedezése
FelfedezőSárneczky Krisztián és Kiss László[1]
Felfedezés ideje2000. január 28.[1]
Felfedezés helyePiszkéstetői Obszervatórium Magyarország
Alternatív név2000 BJ15, 2002 NN21
Pályaadatok
Epocha2010. július 23.
(2455400,5 JD)
Aphélium távolsága507 376 228 km
(3,392 CsE)[1]
Perihélium távolsága419 624 570 km
(2,805 CsE)[1]
Fél nagytengely463 500 399 km
(3,098 CsE)[1]
Pálya excentricitása0,095[1]
Orbitális periódus1991,982 nap
5,45 év[1]
Közepes anomália143,503°[1]
Inklináció14,913°[1]
Felszálló csomó hossza286,905°[1]
Perihélium szöge48,826°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő7,432 km
Albedó0,056
Abszolút fényesség14,4[1]

A 75823 Csokonai (2000 BJ15) kisbolygó a kisbolygóövben kering. 2000. január 28-án fedezte föl Sárneczky Krisztián és Kiss László a Piszkéstetői Csillagvizsgálóban. A kisbolygó a nevét Csokonai Vitéz Mihály magyar költőről kapta.

Források

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2010. július 19.)