75570 Jenőwigner

Ebben a cikkben elemezzük a 75570 Jenőwigner relevanciáját a jelenlegi kontextusban, és feltárjuk a különböző területekre gyakorolt ​​​​hatásait. A 75570 Jenőwigner már régóta az érdeklődés és a tanulmány tárgya, hatása továbbra is vitára és elmélkedésre ad okot. A történelem során a 75570 Jenőwigner alapvető szerepet játszott különböző területeken, a politikától a kultúráig, a technológiáig és általában a társadalomig. Ebben az értelemben kulcsfontosságú megérteni a 75570 Jenőwigner jelentőségét a mai világban, valamint a jövő alakításában rejlő lehetőségeket. Egy mélyreható és multidiszciplináris elemzésen keresztül ennek a cikknek a célja, hogy megvilágítsa a 75570 Jenőwigner relevanciáját napjainkban, kritikus és átgondolt pillantást adva annak hatására és lehetséges hosszú távú következményeire.

75570 Jenőwigner
Felfedezése
FelfedezőSárneczky Krisztián és Kiss László[1]
Felfedezés ideje2001. január 1.
Felfedezés helyePiszkéstetői Obszervatórium Magyarország,
NévadóWigner Jenő
Ideiglenes név2000 AP4
Pályaadatok
EpochaOctober 17, 2024
Aphélium távolsága3,518 CsE[1]
Perihélium távolsága2,713 CsE[1]
Fél nagytengely3,1224865 CsE[1]
Pálya excentricitása0,1281752[1]
Orbitális periódus2016,5078051 nap (5,52 év)[1]
Közepes anomália
  • 310,4°
  • 198,80680338193°
Inklináció5,11916° [1]
Felszálló csomó hossza229,766°[1]
Perihélium szöge222,812°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Abszolút fényesség14.6 magnitúdó[1]

A 75570 Jenőwigner (2000 AP4) kisbolygó a kisbolygóövben kering. 2001. január 1-jén fedezte föl Sárneczky Krisztián és Kiss László a Piszkéstetői Csillagvizsgálóban. A kisbolygó a nevét Wigner Jenő világhírű magyar fizikusról kapta, aki 1963-ban nyerte el a Nobel-díjat a szimmetriakutatás területén elért eredményeiért és a szimmetria-elvek alkalmazásáért a magfizikában.

Források

  1. ↑ a b c d e f g h i j Jen\Howigner JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2009. április 11.)

Külső hivatkozások