A 7-es metróvonal (Barcelona) témája már régóta lekötötte az emberek figyelmét. Az élet különböző területeire gyakorolt hatásával a 7-es metróvonal (Barcelona) különböző összefüggésekben tanulmányozás, vita és vita tárgya volt. A történelem során a 7-es metróvonal (Barcelona) döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és az emberi fejlődésben. Ahogy folytatjuk a 7-es metróvonal (Barcelona) feltárását és jobb megértését, nyilvánvalóvá válik annak fontossága, hogy átfogó és átgondolt módon foglalkozzunk ezzel a témával. Ebben a cikkben a 7-es metróvonal (Barcelona) különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy jobban megértsük ezt a témát és a mai világban betöltött relevanciáját.
7-es metróvonal | |
![]() | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Helyszín | Barcelona |
Típus | metróvonal |
Átadás | 1953. december 30. |
Vonal hossza | 4,7 km |
Állomások/megállók száma | 7 |
Áramellátás | 1500 V DC |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
A(z) 7-es metróvonal weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz 7-es metróvonal témájú médiaállományokat. | |
A barcelonai 7-es metróvonal (színe: barna) a Barcelona–Vallès-vasútvonal egy 4,7 km hosszú szárnyvonala, mely a város fő közlekedési csomópontjának tekintett Plaça de Catalunya állomást köti össze a Tibidabo sugárúti (Avinguda del Tibidabo) állomással. Ez utóbbi csomópontból indul a Funicular del Tibidabo nevű siklóvasút, mely a város legmagasabb pontjára viszi fel utasait. A vonalat a Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya vasúttársaság üzemelteti.[1]
Útvonaldiagram | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Barcelona–Vallès-vasútvonal építése 1863-ban kezdődött, a szárnyvonalat 1954-ben adták át. Az eredetileg nagyvasúti vonalként épült szakasz 1996-ban tagozódott be Barcelona városi közlekedési hálózatába, ekkor kapta a 7-es számjelzést is (ahogy a fővonal a 6-ost).[2]
A végállomások neve vastag betűvel van szedve,