1974-es női sakkolimpia

Ma a 1974-es női sakkolimpia-ről szeretnék beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagyon fontossá vált. A 1974-es női sakkolimpia olyan téma, amely minden korosztálytól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, mivel egyetemes vonzereje van. A történelem során a 1974-es női sakkolimpia tanulmányok, viták és viták tárgya volt, de jelentősége és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben a 1974-es női sakkolimpia-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Remélem, hogy ez az elemzés hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb és mélyebb betekintést nyújtson a 1974-es női sakkolimpia-be és annak világunkra gyakorolt ​​​​hatásaiba.

6. női sakkolimpia
(1974)
(6th Women Chess Olympiad)
Adatok
Rendező Kolumbia
Dátumszeptember 15. – október 7.
Csapatok26 csapat 77 fővel
HelyszínekSouth American Assurance Society Hall (Medellín rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap
Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió
 ← 1972: Szkopje1976: Haifa → 

A 6. női sakkolimpiát 1974. szeptember 15. és október 7. között Kolumbiában, Medellínben, a South American Assurance Society Hallban rendezték meg. Ez volt az utolsó olyan női sakkolimpia, amelyet a nyílt versenytől külön, más helyszínen és időpontban rendeztek. A nyílt és a női versenyek együttes megrendezésére rendszeresen 1976-tól kezdődően került sor. A versenyt a címvédő szovjet válogatott rájátszás után nyerte meg.

A verseny

A 6. női sakkolimpián 26 ország 77 versenyzője vett részt, köztük egy 1 nemzetközi mester[1] és 22 női nemzetközi mester. A csapatok két főt és egy tartalékot nevezhettek, köztük az erősorrendet meg kellett adni, így lehetőség nyílt a táblánkénti legjobb egyéni eredmények megállapítására.

A verseny lefolyása

A 26 csapatot 5 elődöntőbe sorolták. Minden csoportból az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezettek a „B” döntőbe, a többi csapat a „C” döntőbe. Az azonos csoportban egymással már játszó csapatok nem vitték magukkal az eredményt a döntőbe.

A versenyt mind az elődöntő csoportokban, mind a döntőkben körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. Ennek egyenlősége esetén az egymás elleni eredményt, ha ez is egyenlő volt, akkor a Sonneborn–Berger-számítást vették alapul. Ez utóbbi alól az 1. helyen bekövetkezett holtverseny volt a kivétel. Ez a sakkolimpia volt az egyetlen alkalom a sakkolimpiák történetében – mind a nyílt, mind a női olimpiákat beleértve – hogy az első hely sorsát rájátszás döntötte el.

A játszmákban fejenként 2,5 óra állt rendelkezésre az első 40 lépés megtételéhez, majd 16 lépésenként további 1 óra.

A versenyen a favorit az olimpiai bajnoki cím védője, a szovjet válogatott volt ezúttal is, az első táblán a világbajnok Nona Gaprindasvilivel. Az átlag Élő-pontszám alapján is a Szovjetunió volt a legerősebb 2380 ponttal, őket Magyarország követte 2300 és Románia 2233 ponttal.

A magyar csapatot Ivánka Mária, Verőci Zsuzsa és Porubszky Mária alkotta. Közülük egy fordulóban két játékos ülhetett asztalhoz. A magyar csapat az első fordulótól kezdve az első-második hely valamelyikén állt, az utolsó forduló előtt vezette a mezőnyt, azonban ekkor kerültek szembe a szovjet válogatottal, akiktől vereséget szenvedtek. Így az első helyezettől fél ponttal lemaradva végül csak a 4. helyen végeztek.

A versenyen az 1–2. helyen a szovjet és a román válogatott végzett. Mivel a holtversenyt eldöntő számítások is egyenlőséget mutattak (kivéve a Sonneborn–Berger-számítást, amit viszont az első hely esetében a szabályok szerint nem vettek figyelembe), ezért rájátszás döntött. A kétfordulós rájátszásban a szovjet csapat 3–1 (2–0, 1–1) arányú győzelemmel hódította el a bajnoki címet (Gaprindasvili–Polihroniade 1½–½, Alekszandria–Baumstark 1–0, Levityina–Teodorescu ½–½).

A verseny végeredménye

Az elődöntők

„A” csoport
H. Döntő Csapat 1 2 3 4 5 Pont CsP[2] S-B[3] + = -
1 A  Szovjetunió × 2 2 2 2 11 8 12 5 0 0
2 A  Kanada 0 × 2 1 2 5 5 5.75 2 1 1
3 B  Ausztria 0 0 × 2 1½ 3½ 4 3.5 2 0 2
4 B  Kolumbia 0 1 0 × 1½ 2½ 3 3.5 1 1 2
5 C  Puerto Rico 0 0 ½ ½ × 1 0 0 0 0 4

„B” csoport

H. Döntő Csapat 1 2 3 4 5 Pont CsP S-B + = -
1 A  Románia × 1 2 2 2 8 7 10.25 3 1 1
2 A  Hollandia 1 × 1 1½ 2 5½ 6 9 2 2 0
3 B  Amerikai Egyesült Államok 0 1 × 2 2 5 5 5.25 2 1 1
4 B  Japán 0 ½ 0 × 1½ 2 2 0.5 1 0 3
5 C  Panama 0 0 0 ½ × ½ 0 0 0 0 4

„C” csoport

H. Döntő Csapat 1 2 3 4 5 Pont CsP S-B + = -
1 A  Magyarország × 1½ 2 1½ 2 7 8 13 4 0 0
2 A  Anglia ½ × 1 1½ 2 5 5 5.5 2 1 1
3 B  Izrael 0 1 × 2 2 5 5 5.5 2 1 1
4 B  Brazília ½ ½ 0 × 2 3 2 0 1 0 3
5 C  Monaco 0 0 0 0 × 0 0 0 0 0 4

„D” csoport

H. Döntő Csapat 1 2 3 4 5 Pont CsP S-B + = -
1 A  Jugoszlávia × 1 1½ 2 2 6½ 7 10.75 3 1 0
2 A  Bulgária 1 × 1½ 1 2 5½ 6 9.5 2 2 0
3 B  Spanyolország ½ ½ × 1 2 4 3 2.25 1 1 2
4 B  Finnország 0 1 1 × 1½ 3½ 4 5.25 1 2 1
5 C  Mexikó 0 0 0 ½ × ½ 0 0 0 0 4

„E” csoport

H. Döntő Csapat 1 2 3 4 5 Pont CsP S-B + = -
1 A  Csehszlovákia × 1½ 2 2 2 7½ 8 12.5 4 0 0
2 A  NSZK ½ × 1½ 2 2 6 6 6.5 3 0 1
3 B  Svédország 0 ½ × 1 2 3½ 3 1.75 1 1 2
4 B  Írország 0 0 1 × 1½ 2½ 3 2.25 1 1 2
5 C  Irak 0 0 0 ½ × ½ 0 0 0 0 4

Az „A” döntő végeredménye

H. Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont CsP[2] S-B[3] + = -
1  Szovjetunió × 1 1½ 1½ ½ 1 2 2 2 2 13½ 14 55.75 6 2 1
2  Románia 1 × 2 1 1 1 1½ 2 2 2 13½ 14 54 5 4 0
3  Bulgária ½ 0 × 1½ 1½ 2 2 1½ 2 2 13 14 50 7 0 2
4  Magyarország ½ 1 ½ × 2 2 1½ 1½ 2 2 13 13 43.75 6 1 2
5  Hollandia 1½ 1 ½ 0 × 0 1 2 1½ 2 9½ 10 35 4 2 3
6  Csehszlovákia 1 1 0 0 2 × 1 1 1½ 1½ 9 10 35.75 3 4 2
7  Jugoszlávia 0 ½ 0 ½ 1 1 × 2 1½ 1 7½ 7 18.75 2 3 4
8  Anglia 0 0 ½ ½ 0 1 0 × 1 1 4 3 8 0 3 6
9  NSZK 0 0 0 0 ½ ½ ½ 1 × 1½ 4 3 5 1 1 7
10  Kanada 0 0 0 0 0 ½ 1 1 ½ × 3 2 5.75 0 2 7

Az egyéni érmesek

A magyar versenyzők közül Ivánka Mária szerepelt a legeredményesebben, aki az 1. táblán – a világbajnok Nona Gaprindasvilivel azonos – 83,3%-os eredménnyel egyéni aranyérmet szerzett.

H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
1. tábla
Nona Gaprindasvili  Szovjetunió A 10 12 83,3
Ivánka Mária  Magyarország A 10 12 83,3
Tatjana Lemacsko  Bulgária A 9 11 81,8
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
2. tábla
Nana Alekszandria  Szovjetunió A 6½ 8 81,3
García Padrón  Spanyolország B 7 9 77,8
Ivone Moysés  Brazília B 7 9 77,8
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
3. versenyző (tartalék)
Irina Levityina  Szovjetunió A 8 10 80
Ingrid Svensson  Svédország B 5½ 9 61,1
Vlasta Kalchbrenner  Jugoszlávia A 4 7 57,1
Alfreda Hausner  Ausztria B 4 7 57,1

A magyar versenyzők eredményei

Forduló Ellenfél
Ivánka Mária


2310


Verőci Zsuzsa
2290 		Porubszky Mária
2165 		Pont
Elődöntő (3. csoport)
2[4]  Monaco Cellario
-		 1 Macia
-		 1 2
3  Anglia Sunnucks
2075		 1 Jackson
2030		 ½ 1½
4  Brazília Moysés
2000		 1 Snitkowsky
1940		 ½ 1½
5  Izrael Podrazhanskaya
2160		 1 Nudelman
2050		 1 2
„A” döntő
1  Jugoszlávia Lazarević
2190		 1 Jovanović
2205		 ½ 1½
2  Csehszlovákia Eretová
2175		 1 Vokřálová
2215		 1 2
3  Románia Polihroniade
2260		 ½ Baumstark
2205		 ½ 1
4  Anglia Pritchard
2060		 ½ Jackson
2030		 1 1½
5  Kanada Vujosevic
2115		 1 Demers
1950		 1 2
6  NSZK Laakmann
2155		 1 Wasnetzky
2050		 1 2
7  Bulgária Lemacsko
2240		 ½ Georgieva
2170		 0 ½
8  Hollandia Vreeken
2160		 1 Van der Giessen
2070		 1 2
9  Szovjetunió Nona Gaprindasvili
2425		 ½ Irina Levityina
2330		 0 ½
Szerzett pontszám
(Játszmák száma) 		10 (12) 7½ (10) 2½ (4)
Teljesítményérték 2411 2292 2148

Jegyzetek

  1. ↑ A női egyéni sakkvilágbajnok a címmel együtt „férfi” nemzetközi mesteri címet kapott.
  2. ↑ a b Csapatpontszám
  3. ↑ a b A Sonneborn–Berger-számítás szerinti pontszám
  4. ↑ A csapat az 1. fordulóban szabadnapos volt.

Források

További információk

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap