1840 az irodalomban
Ebben a cikkben a 1840 az irodalomban lenyűgöző történetét és a mai világra gyakorolt hatását tárjuk fel. A kezdetektől napjainkig a 1840 az irodalomban döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a technológiában, a politikában és még sok másban. A következő oldalakon részletesen megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a 1840 az irodalomban az idők során, milyen hatással van a különböző területekre, és hogyan alakítja továbbra is jelenünket és jövőnket._ Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy időutazásban, és fedezze fel a tartós hatást 1840 az irodalomban.
Az 1840. év az irodalomban.
Megjelent új művek
- James Fenimore Cooper regénye: A nyomkereső (The Pathfinder)
- Charles Dickens regénye: Ódon ritkaságok boltja (The Old Curiosity Shop), 1840–1841-ben folytatásokban jelenik meg
- Mihail Lermontov regénye: Korunk hőse (Герой нашего времени)
- Prosper Mérimée elbeszélése: Colomba; előbb folyóiratban, majd ugyanazon évben önálló kötetként is
- Edgar Allan Poe korábban már publikált elbeszélései a Tales of the Grotesque and Arabesque című kötetbe gyűjtve
- William Makepeace Thackeray regénye: Catherine
Költészet
- František Čelakovský cseh költő verseskötete: Růže stolistá (Százlevelű rózsa)
- José de Espronceda spanyol romantikus költő Poesias című kötetében jelenik meg poémája, az El estudiante de Salamanca (A salamancai diák), „a romantikus lázadást megszemélyesítve.”[1]
- Victor Hugo verseskötete: Les Rayons et les Ombres (Fények és árnyak)
- Tarasz Hrihorovics Sevcsenko költői műveinek kötete: Kobzar (Кобзар), vagyis A kobzos
Dráma
- Friedrich Hebbel első drámája: Judith, bemutató Berlinben; egy évvel később nyomtatásban is megjelenik
- Párizsban bemutatják be Eugène Scribe legismertebb munkáját, az Egy pohár víz (Le verre d'eau) című vígjátékot[2]
- Juliusz Słowacki: Mazepa
Magyar nyelven
- Kölcsey Ferenc minden munkái (1840–1848, hat kötet). 1840: I. – Versek. II. – Elbeszélések, vegyes beszédek[3]
- Vörösmarty Mihály újabb munkái (négy kötet). I. Versek. II. Beszélyek és regék. III. Színművek: Julius Caesar, Árpád ébredése, Kincskeresők. IV. Színművek: Az áldozat, A fátyol titkai[4]
- Első ízben jelenik meg a Budapesti Szemle című kulturális folyóirat.
Születések
- február 15. – Titu Maiorescu román esztéta, irodalomkritikus, műfordító, filozófus († 1917)
- április 2. – Émile Zola francia regényíró, művészeti kritikus, a naturalista irányzat megteremtője († 1902)
- április 23. – Szász Béla költő, műfordító († 1898)
- május 13. – Alphonse Daudet francia regényíró († 1897)
- június 2. – Thomas Hardy angol költő, író († 1928)
- szeptember 2. – Giovanni Verga itáliai (sziciliai születésű) író, a naturalizmussal rokon verizmus irodalmi irányzat fő képviselője († 1922)
- október 14. – Dmitrij Ivanovics Piszarev orosz irodalomkritikus, író († 1868)
Halálozások
- augusztus 25. – Karl Immermann német regény- és drámaíró (* 1796)
Jegyzetek
- ↑ Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 178. o.)
- ↑ Vajda György Mihály (szerk.): Színházi kalauz (2. kiadás. Gondolat Kiadó, 1962, 485. o.)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.