Ebben a cikkben a Šuranová Kucman Éva-hez kapcsolódó összes szempontot megvizsgáljuk, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Megvizsgáljuk azokat a különböző elméleteket és tanulmányokat, amelyek hozzájárultak a Šuranová Kucman Éva megértéséhez, valamint ezek relevanciáját különböző összefüggésekben, a közgazdaságtól a populáris kultúráig. Kitérünk a Šuranová Kucman Éva-hez kapcsolódó etikai és erkölcsi vonatkozásokra is, és arra, hogy ezek hogyan befolyásolták a téma mai kezelését. Átfogó elemzéssel megpróbáljuk megérteni, hogy a Šuranová Kucman Éva milyen jelentős szerepet játszott a történelem során, és hogyan alakítja tovább világunkat a jelenben.
Šuranová Kucman Éva | |
Született | Eva Kucmanová[1] 1946. április 24.[1] Ózd[1] |
Elhunyt | 2016. december 31. (70 évesen)[2][1] Pozsony[1] |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása | atléta |
Magassága | 172 cm[1] |
Testtömege | 58 kg[1] |
Šuranová Kucman Éva, született Kucman Éva (Ózd, 1946. április 24. – Pozsony, 2016. december 31.) olimpiai bronzérmes magyar-szlovák atléta, távolugró.
1946. április 24-én Ózdon született. Szüleivel 1947-ben költözött a csallóközi Nagyabonyba, Csehszlovákiába. Az atlétikával Dunaszerdahelyen ismerkedett meg. Távolugrásban nyolcszoros csehszlovák bajnok volt, de 110 m gátfutásban és 100 méteres síkfutásban is nyert egy-egy bajnoki címet. Részt vett az 1972-es müncheni olimpián, ahol 667 cm-es ugrással lett bronzérmes és eredménye új csehszlovák rekordot is volt. Az 1974-es római Európa-bajnokságon Bruzsenyák Ilona mögött ezüstérmes lett. Az 1976-os montréali olimpián érvényes kísérlet nélkül, helyezetlenül végzett.
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
|