Mai cikkünkben a Óra-villa témakörben fogunk elmélyülni, amely téma az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette. A Óra-villa megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és vitákat generálva különböző területeken. Ahogy a Óra-villa folyamatosan fejlődik, kulcsfontosságú megérteni annak társadalmunkra gyakorolt hatását, és megérteni, hogyan tudunk alkalmazkodni az általa hozott változásokhoz. Ebben a cikkben a Óra-villa legrelevánsabb aspektusait tárjuk fel, eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig, és elemezzük a témával kapcsolatos különböző szempontokat.
Óra-villa | |
![]() | |
A homlokzat | |
Cím | 1125 Budapest, Diana utca 23/b |
Építési adatok | |
Építés éve | 1843 |
Építési stílus | klasszicizmus |
Védettség | műemlék |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Az Óra-villa Budapest XII. kerületében áll, a térség kulturális életében egykor meghatározó volt. A klasszicista villa ma műemléki védelem alatt áll.
Eredetileg Hendrich Ferenc csokoládégyáros vállalkozó nyaralónak építtette 1843-ban. A klasszicista épület jellegzetességei a dór oszlopok, illetve a kiugró középrész oromzatán található óra. Eredetileg (mivel a környék szőlőnek adott otthont) présházak is álltak a villa mögött, ám ezeket az 1960-as években lebontották.
1849. május 10-én, Buda ostroma során Görgey Artúr ide helyezte át a főhadiszállását a Laszlovszky-majorból.
A demokratikus ellenzék néhány alkalommal itt tartotta meg a repülő egyetem néhány előadását.
A villának nevet adó óra a Lóránt utca felől látható.[1]
Normafa nevezetességei, normafa.hu (hozzáférés: 2012. november 7.)
Nádas Péter: Világló részletek (Jelenkor, 2017)