Ófalu (Érd)

Ez a szócikk az érdi településrészről szól. Hasonló címmel lásd még: Ófalu (egyértelműsítő lap).

Érd-Ófalu
Az érdi Kakukk-hegyi panoráma (Balra Ófalu, jobbra a Beliczay-sziget, szemben a Tétényi-fennsík)
Közigazgatás
Település	Érd
Irányítószám	2030
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	5 km
Elhelyezkedése
Érd-Ófalu Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 19″47.360833333333, 18.93861111111147.360833°N 18.938611°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 19″47.360833333333, 18.93861111111147.360833°N 18.938611°E
Érd-Ófalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érd-Ófalu témájú médiaállományokat.

Ófalu Érd délkeleti része, Budapest és a Duna ölelésében.

Északi határa Érdliget, nyugati határa a Tusculanum. Déli részén áll a Minaret, itt található a Szapáry-kastélyrom, a Kálvária-hegy és az Érdi-magasparton a 172 méter magasan kiemelkedő Kakukk-hegy, továbbá a tőle délre, a hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között a Duna parton álló Sánc-hegy fennsíkjának vonulata. A 163 méter magas Sánc-hegy egyúttal Százhalombatta óvárosától választja el. A Kálvária-hegyet a Kakukk-hegytől pedig a Római Birodalom idejéből fennmaradt hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor választja el egymástól.

Bővebben: Érd#Története

Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2–3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Nagytétényen át a budatétényi Hárosig húzódik enyhén ívelt alakban. Valaha, a miocén kor végén a Pannon-tenger egyik sekély vizű öble foglalta el ezt a területet. Ebből az időszakból maradtak fenn a felszínen Diósd környékén is homokos, kavicsos, agyagos üledékek. Az Érd-Tétényi-öblözet kialakulását tektonikai okok magyarázzák. A terület a pleisztocén végén annyira megsüllyedt, hogy a Duna ágai kelet felől erre helyeződtek át.^[1] A Római Birodalom idején Pannonia keleti határán, Campona és Matrica táborok között itt haladt a kiépített római hadiút. Oklevelekben 1243-ban említik először.^[2] 1526-ban, a mohácsi csata előtt itt csatlakozott a Leonard Gnojeński vezette lengyel gyalogos sereg II. Lajos magyar király seregéhez.^[3] Ezután 1541 után a törökök kezére került. Az 1550-es években Érdet irányító Hamza bég hadvezér 1566-ban palánkvárakat épített. (Róla kapta Érd a Hamzsabég nevet.) A mecset és mai is álló minaret a 17. században épült. 1684-ben itt zajlott a Buda visszafoglalása előtti ütközet, majd 1686 szeptemberében V. Károly lotaringiai herceg vezetésével a Habsburgok Érdet is visszavették a törököktól.^[4][5] Az 1838. évi nagy árvíz a mecsetet elmosta. A minaret romjait 1970-1971 között állították helyre. A városrész központjában 1990-2015 között gyógyfűrdő és szálloda is üzemelt.^[6]

Érd belvárosa felöl Ófaluba legkönnyebben a Volánbusz 746-os járatával lehet eljutni, autóval pedig a Felső utcán. Itt nincs vasúti megálló és állomás, az érdi vasútvonalaktól távol helyezkedik el. Északon a 6-os és a 7-es főút Érdet elkerülő közös szakasza, valamint az M6-os autópálya határolja. A forgalmas főutakról körforgalmas lehajtón keresztül a Külső-Római utcába jutva közelíthető meg a városrész.

Érdligettől a Sulák-patak és a Bara-árok vízfolyások az ófalusi piac közelében találkoznak, és Sulák-patak néven belefolynak a Dunába. A Beliczay-sziget nyugati oldalán magasodó árvízvédelmi töltés 1942-ben épült. (A tőle északra elhelyezkedő hajdani Körtvélyfa- és Bara-sziget a mentett oldalra került, a Sulák-patak követi az ívüket.)^[7][8] A gáton kiépített kerékpárúton a nagytétényi Harbor parkig lehet eljutni.

• Érdi minaret
• Szapáry-kastélyrom
• Kálvária-hegy
• Kakukk-hegy
• Szent Sebestyén & Szent Rókus & Szent Rozália róm.kat. kápolna (1734, barokk)
• Szent Valburga szobor (18. századi, barokk)
• Szent Mihály róm.kat. templom

• Érd weblapja
• Érdcenter.hu^{[halott link]}
• Érd-Ófalu utcakereső^{[halott link]}