Budatétény

Napjainkban a Budatétény olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A mai társadalomban betöltött relevanciájával a Budatétény szakértők és hobbibarátok érdeklődésének témája lett. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Budatétény tanulmányozásra és elemzésre érdemes jelenségnek bizonyult. Ebben a cikkben a Budatétény-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a jelentését különböző összefüggésekben. Történetétől a jövőbeli előrejelzésekig a Budatétény továbbra is fontos téma marad ma és még évekig.

Budatétény
A budatétényi tűztorony
A budatétényi tűztorony
Közigazgatás
Település
KerületBudapest XXII. kerülete
Alapítás ideje1873 (önállósulás)
Városhoz csatolás1950. január 1.
Korábbi rangjanagyközség
Népesség
Teljes népesség10 715 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Budatétény (Budapest)
Budatétény
Budatétény
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 19° 00′ 35″47.412222°N 19.009722°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 19° 00′ 35″47.412222°N 19.009722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budatétény témájú médiaállományokat.

Budatétény (németül Kleinteting) Budapest városrésze a XXII. kerületben, 1950-ig önálló község volt, 1873-as önállósulásától 1915-ig Kistétény néven.

Fekvése

Határai a Balatoni úttól, a Kis-Duna partja (a Háros-szigetet elválasztó öböl), Növény utca, Nagytétényi út, Rózsakert utca, XI. utca és meghosszabbított vonala a Klauzál Gábor utcáig, majd a Klauzál Gábor utca, Csiperke utca, Szabadkai utca, Kamaraerdei út a Balatoni útig, végül pedig a Balatoni út a Háros útig.

Történelem

Kezdetben Tétény külterületi pusztája volt, ahol a 19. század elején kezdett kialakulni egy nyaralótelep, amit az 1850-es években Klauzál Gábor kezdett el fejlesztgetni.

1873-ban Tétény nagyközségből kiválva lett önálló község Kistétény néven, ami miatt kezdték az ófalura a Tétény helyett a Nagytétény nevet használni. 1915. április 30-ától Kistéténynek Budatétény lett a neve.

A község 1876-ig Pest-Pilis-Solt, majd 1876 és 1950 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. Járási beosztása viszonylag sokszor változott, mivel Buda környékén a járásokat többször átszervezték e háromnegyed évszázad alatt. Először a Pilisi alsó, majd a Biai járáshoz tartozott, 1922. július 27-étől a Budapest székhelyű Központi járásba került át, végül 1934. november 14-én átsorolták a szintén Budapest központú Budakörnyéki járásba, mely a Biai járás átszervezésével jött létre.

Budatétény 1950. január 1-jétől Budapest XXII. kerületének része lett.

Ismert emberek

Helyi közélet

  • Budatétényi Polgári kör

Sport

Itt működik a Budatétény SE, melynek otthona a Jókai Mór utcában található Pokorny József Sporttelep.

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ Ld.: XXII. kerületi "Helyi Téma" c. lap, 2004. november 10., p. 9.: Kétszáz éve született Klauzál Gábor, a helyi kötődésű államférfi; és Klauzál Gábor Társaság honlapja ( http://www.klauzal.hu/cikk/2.html?PHPSESSID=a01e0e77723d84feb76314c21833a565 )
  3. ↑ Budatétényi Rózsakert - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  4. ↑ Hild György - Rózsakertváros doktori értekezés (megyedikcsoport.hu, 2003)
  5. ↑ Azbeszt fertőzés Magyarországon - összefoglalás - hunnews1 Youtube csatornája, 2014.12.17.

Források

Külső hivatkozások