A mai világban a Ács Ágoston olyan témává vált, amely nagy jelentőséggel bír és érdeklődést mutat minden korosztály és társadalmi réteg számára. Legyen szó kulturális jelenségről, fontos eseményről, befolyásos személyiségről vagy aktuális témáról, a Ács Ágoston felkeltette a társadalom figyelmét. Miközben folytatjuk a Ács Ágoston feltárását és megvitatását, kulcsfontosságú, hogy megértsük annak életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben elemezzük a Ács Ágoston különféle vonatkozásait és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Ács Ágoston (Ágoston Ács) | |
Született | 1889. június 25.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1947. július 23. (58 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ács Ágoston témájú médiaállományokat. | |
Ács Ágoston, Ascher[3] (Budapest, 1889. június 25. – Budapest, 1947. július 23.)[4] festő- és ötvösművész, szobrász.
A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb, legtöbbet alkotott életkép festője. Jellegzetes falusi témáit, vonásait, ecsetkezelését, színalkalmazásait fel lehet ismerni. Képei eljutottak Magyarországon túlra is. Keresett piktor a komolyabb képaukciókon, úgy Magyarországon, mint külföldön.
Ascher Antal és Beck Katalin fiaként született. Ötvösséggel kezdett el foglalkozni, de ezt egészségügyi okokból abba kellett hagynia, ekkor kezdett el a festészettel behatóbban foglalkozni. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolában végezte Hibján Samu és Gróh István tanítványaként. Többször volt kiállítása a Műcsarnokban. 1913. június 28-án Budapesten feleségül vette Hetényi Margit Katalint.[5] 1919. január 21-én újra megnősült, Petz Máriával kötött házasságot Budapesten.[6] Halálát szívizom elfajulás okozta.