Ütközőállam
A mai világban a Ütközőállam olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Ütközőállam számos területen érdekes és vita tárgyává vált. A Ütközőállam keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig számtalan véleményt és érvet adott, amelyek gazdagították a témával kapcsolatos ismeretek körképét. Ebben a cikkben a Ütközőállam-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elmélyülve annak fontosságában, következményeiben és a jövőbeni előrejelzésében.
Az ütközőállam két nagyobb, egymással ellenséges hatalom között fekvő semleges állam. A két erősebb szomszéd nem állomásoztat sereget a területén, viszont rendelkezhet saját katonai erőkkel, ez utóbbiban különbözik a demilitarizált zónától. Bármelyik szomszédos hatalom invázióját a másik agresszióként értelmezi, és háborút robbanthat ki. Megléte biztosítja, hogy a két nagyobb hatalom távolságot tartson egymástól, ezért az ütközőállam egyfajta konfliktuskerülő megoldás, a történelem során a nagyhatalmak sokszor törekedtek kialakítani és megtartani ilyen szerepű államformákat.
Példák
- Finnország a svéd és az orosz birodalmak között a 17. században a svéd uralom idején
- Észak-Korea a kínai és a Dél-Koreában állomásoztatott amerikai osztagok között a hidegháború idején
- Afganisztán a 19. században a brit és az orosz birodalmak között
- Etiópia az afrikai gyarmatosítás időszakában, a francia és a brit fennhatóságú gyarmatok között
Források
További információk
- Luxemburgi Zsigmond külpolitikája Sulinet
- Ütközőállam - Ténykép: Flamandok és vallonok a Németalföldön - MNO.hu 2010. július 6.
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
