Örmény-felföld
A mai világban a Örmény-felföld olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Akár az emberek mindennapi életére, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatásáról, akár a történelemben betöltött jelentőségéről van szó, a Örmény-felföld szakértők, kutatók és állampolgárok figyelmét egyaránt felkeltette. A Örmény-felföld eredetétől jelenlegi fejlődéséig vita és elmélkedés tárgya volt különböző kontextusokban és tudásterületeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Örmény-felföld különböző aspektusait és a jelenkori világban betöltött jelentőségét.
| Örmény-felföld | |
 | |
| Magasság | 5,165 m |
| Hely |  Azerbajdzsán  Grúzia  Irán  Örményország  Törökország[1] |
| Legmagasabb pont | Ararát (5165 m) |
| Terület | 400 000 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Örmény-felföld
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 39° 42′, k. h. 44° 18′39.700000°N 44.300000°EKoordináták: é. sz. 39° 42′, k. h. 44° 18′39.700000°N 44.300000°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| Műholdkép | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Örmény-felföld témájú médiaállományokat. | |
Az Örmény-felföld a Transzkaukázusi-fennsík része és a Kaukázus hegység folytatása. Legnagyobb része Törökországhoz tartozik, de magában foglalja egész Örményországot, valamint Grúzia déli, Azerbajdzsán nyugati és Irán északnyugati részét is.[1]
A fennsík területe 400 ezer km². Jellemző magassága 1500–2000 m, de számos hegycsúcs 4000 m fölé emelkedik.[1] Legmagasabb pontja az Ararát-hegy (5165 m). Lávamezők, vulkáni kúpok és gyűrődéses hegységek keveréke sztyeppékkel és félsivatagokkal. A tektonikus medencékben tavak alakultak ki (Szeván-tó, Urmia-tó, Van-tó).
Éghajlata szubtrópusi kontinentális.[1]
Ásványkincsekben (kromit, arany, vas) gazdag.[1]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Armenian Highland (angol nyelven). Encyclopædia Britannica, 2012. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
