Óriás-hegység
A mai világban a Óriás-hegység olyan téma, amely továbbra is sok ember figyelmét és érdeklődését felkelti. Felfedezése vagy megjelenése óta a Óriás-hegység kíváncsiságot és vitát váltott ki különböző területeken, ellentmondó véleményeket és eltérő nézőpontokat generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat és szempontokat, amelyek a Óriás-hegység-et napjainkban releváns témává teszik. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különféle területekre gyakorolt hatásait és az idők során bekövetkező alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Óriás-hegység jövőbeli kilátásait és a körülöttünk lévő világra gyakorolt lehetséges hatását.
| Óriás-hegység (Krkonoše, Karkonosze) | |
 | |
| A hegylánc légifotója | |
| Hely |  Csehország,  Lengyelország |
| Hegység | Szudéták |
| Legmagasabb pont | Sněžka (1602 m) |
| Terület | 631 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Óriás-hegység
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 50° 46′, k. h. 15° 37′50.766667°N 15.616667°EKoordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 15° 37′50.766667°N 15.616667°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-hegység témájú médiaállományokat. | |
Az Óriás-hegység (csehül: Krkonoše, lengyelül: Karkonosze, németül: Riesengebirge) vonulata Csehország északi, valamint Lengyelország délnyugati részén helyezkedik el. A hegylánc a Szudéták középső vonulatában található és északnyugati-délkeleti irányban húzódik. Az Óriás-hegység a Szudéták legmagasabb ága.[1]
A hegylánc főgerince gyakorlatilag Csehország és Lengyelország közös határvonalának egy részét is képezi.[2]
A hegység legmagasabb pontja a Sněžka (lengyelül: Śnieżka) a maga 1602 méteres magasságával. A hegycsúcs ezzel Csehország legmagasabb pontjának is számít. Az Óriás-hegységet leginkább a földtörténeti óidőből, a paleozoikum származó kőzetek alkotják, többek között a gránit és a pala.[2]
Az Óriás-hegység éghajlatát a gyors időjárás-változás elemei jellemzik. A hegység lábánál évente 700 mm csapadék hullik átlagosan, a főgerinc környezetében azonban ez az érték ennél jóval több, általában 1200 és 1600 mm körül mozog. A csapadék jelentős hányada télen, hó formájában érkezik. A hegylánc főgerince Európa legszelesebb területei közé tartozik. A Balti-tenger irányából érkező szeleket semmi sem tudja megfékezni a Lengyel-alföld felett, ennek következtében a hegység területén igen gyakoriak az északi irányból érkező heves orkánszerű viharok.[2]
A hegyvonulat területét nemzeti parkká nyilvánították. A lengyelországi területen 1959 óta áll fenn Karkonosze Nemzeti Park néven, míg a csehországi részt 1963-ban nyilvánították védett területté Krkonoše Nemzeti Park néven. 1992-ben az UNESCO által nyilvántartott bioszféra-rezervátummá nyilvánították.[2]
Cseh elnevezése, a Krkonoše valószínűleg szorb eredetű, és a hegység mesebeli szellemének, az óriásnak a nevéből ered. A kifejezést 1110-ben említették először feljegyzésekben.[2]
Jegyzetek
- ↑ Óriás-hegység. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ a b c d e Óriás-hegység. Pizolit Barlangkutató Sportegyesület, 2008. május 9. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
Források
- Általános kislexikon II. (L–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. 334. o. ISBN 963-9257-25-7
