A mai világban a Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A profiktól az amatőrökig a Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény számos olyan személy figyelmét felkeltette, akik igyekeztek jobban megérteni jelentőségét és a társadalomra gyakorolt hatását. A történelem során a Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény jelentős hatással volt a mindennapi élet különböző területeire, a kultúrától a technológiáig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény szerepét az idők során, valamint jelentőségét a modern világban. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény különböző aspektusait és jelentőségét a mai világban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (angolul: North American Free Trade Agreement, rövidítve: NAFTA) az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1992. december 17-én aláírt, 1994. január 1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi megegyezés. Célja elsősorban a tagországok közötti kereskedelmi és beruházási akadályok lebontása. Célkitűzései: piac létrehozása a tagországok áruinak és szolgáltatásainak, a piac liberalizációja, új munkalehetőségek teremtése és a vállalataik versenyképességének erősítése a világpiacon.