Élettudomány

Mai cikkünkben a Élettudomány izgalmas világába fogunk beleásni. A következő néhány sorban a Élettudomány-hez kapcsolódó különböző oldalakat, tapasztalatokat és ismereteket fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk a témáról. A keletkezésétől a legfrissebb alkalmazásaiig minden lényeges szempontot megvizsgálunk, hogy teljes mértékben megértsük a Élettudomány-et és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Tekintet nélkül a Élettudomány-gyel kapcsolatos előzetes ismereteinek szintjére, ez a cikk mindenkinek szól, aki többet szeretne megtudni erről a témáról. Készüljön fel tehát, hogy felfedezzen mindent, amit valaha is tudni akart a Élettudomány-ről!

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az élettudományok tág köre olyan tudományágakat foglal magába, amelyek kutatási eredményei az életszínvonal és -minőség javítását segítik elő. Alkalmazása az agrárium, az élelmiszer-és gyógyszeripar területén a leggyakoribb.

A Magyar Tudományos Akadémia vonatkozó összefoglalójában hangsúlyozza, hogy az élettudományi területen működő kutatóhelyek tevékenysége rendkívül széles palettán mozog.

Alapvető élettudományok például:


Alkalmazott élettudományok például:


Az élettudományok angol fordítása, a „life sciences” mint tudományos profil az utóbbi évtizedekben terjedt el az európai egyetemek körében. A 2001-ben alapított Euroleague for Life Sciences (ELLS) összefogja a természeti erőforrás menedzsment, agrárium, erdészet, élelmiszertudomány, állatorvostudomány és környezettudományok területén kiemelkedő intézményeket. (3)(4) Az élettudományi egyetemek Archiválva 2020. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben képzésporfóliója emellett gyakran tartalmaz gazdasági, műszaki, informatikai és társadalomtudományi szakokat is.