A mai világban a Züricher Wappenrolle a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. A Züricher Wappenrolle jelentősége rányomta bélyegét a történelemre, és jelen van az emberek mindennapi életében. A Züricher Wappenrolle eredetétől napjainkig vita és elemzés tárgya volt a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Emiatt alapvető fontosságú, hogy megértsük, milyen hatással van a Züricher Wappenrolle életünkre és globális kontextusban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Züricher Wappenrolle jelentőségét és a jelenkori világra gyakorolt hatásait.
A Züricher Wappenrolle az egyik legfontosabb középkori címertekercs, amely jelenleg Zürichben található. 1335 és 1345 közt jött létre. Egykor csaknem 4 méter hosszú és 12 cm széles volt. 13 cérnával összefűzött pergamendarabból áll és mindkét oldala címerekkel van ellátva. Négy részre oszlik, az utolsó rész elveszett. A hiányzó rész 109 címerrel csak egy 1797-es másolat révén ismert. A címertekercs eredetileg 559 címert, 28 püspöki zászlót tartalmazott és 97 címer név nélkül szerepel. A második pergamenlap előoldalán Magyarország címerét is megadja.
1700 körül a híres természetbúvár, Johann Jacob Scheuchzer tulajdonában volt, akinek 1733-as halálát követően a Stadtbibliothek Zürich birtokába került. Ma a Zentralbibliothek Zürich tulajdonában áll és a Schweizerischen Landesmuseum Zürich őrzi. Egy 16. századi másolat Aulendorfban, a Königsegg grófok könyvtárában található.
Első tudományos kiadását Heinrich Runge, az Antiquarischen Museum Zürich levéltárosa készítette 1860-ban.[4]
Merz, W., Hegi, F. (szerk.): Die Wapenrolle von Zürich. Mit einer Einleitung sowie Erläuterungen der einzelnen Wappen, Kurzbiographien der geschlechter und Sachregister. Zürich, 1930.