A jelenlegi kontextusban a Zsolnai Egyetem a közvélemény széles spektrumát nagy érdeklődésre számot tartó releváns témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár szakmai befolyása miatt, a Zsolnai Egyetem felkeltette a különböző korú, kultúrájú és foglalkozású emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Zsolnai Egyetem-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai helyzetéig. Elemezzük jelentőségét, következményeit, és azt, hogy hogyan alakította vagy fogja alakítani a körülöttünk lévő világot. A Zsolnai Egyetem-ről szerzett korábbi ismereteitől függetlenül ez a cikk értékes információkkal fog szolgálni, és felkéri Önt, hogy gondolkodjon el az életében betöltött jelentőségéről.
Zsolnai Egyetem (Žilinská univerzita v Žiline) | |
![]() | |
Az egyetem főépülete | |
Alapítva | 1953 |
Hely | Szlovákia, Zsolna |
Típus | állami egyetem |
Tagság |
|
Elérhetőség | |
Postacím | Univerzitná 8215/1, 010 26 Žilina |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Zsolnai Egyetem weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnai Egyetem témájú médiaállományokat. |
A Zsolnai Egyetem (szlovákul: Žilinská univerzita v Žiline, latinul: Universitas Solnensis) nyilvános egyetem a szlovákiai Zsolnában. Rektora Jozef Jandačka.[1]
Az egyetem elődje 1953. október 1-jén jött létre a Cseh Műszaki Egyetemből kiválva Vasúti Főiskola (Vysoká škola železničná) néven Prágában. Öt karral működött: közlekedési, építészeti, gépészmérnöki, elektrotechnikai és hadtudományi. 1959-ben Közlekedési Főiskolára (Vysoká škola dopravná) nevezték át, majd 1960. szeptember 6-án Zsolnába költözött három karral: Közlekedésüzemviteli és Közlekedésgazdasági Kar, Gépészmérnöki és Elektrotechnikai Kar, valamint Hadtudományi Kar.[2]
Az egyetem fejlődése kapcsolódott az ipar és a közlekedés fejlődéséhez. 1961-tól a kommunikáció és a kapcsolatok területén is indult képzés, az iskola 1977-ben pedig felvette a Zsolnai Közlekedési és Kommunikációs Főiskola (Vysoká škola dopravy a spojov v Žiline) nevet. 1989 után újabb karok nyílnak: Szabályozási Kar (1996-tól Szabályozási és Informatikai Kar), Építészeti Kar, Gépészmérnöki Kar, Elektrotechnikai Kar (2019-től Elektrotechnikai és Információtechnológiai Kar).[2]
A mai egyetem 1996-ban jött létre mint a Zsolnai Közlekedési és Kommunikációs Főiskola utóda. Az ezt követő két évben két új kart hoztak létre: Gyártástechnológiai Kar Puhóban és Szent András Katekista-Pedagógiai Kar Rózsahegyen, ezek ma más egyetemek részei. 1998-ban a korábbi műszaki képzés mellett természettudományi képzés is indult. A Természettudományi Karból 2010-ben létrejött a Humántudományi Kar.[3] 2001-ben a Hadtudományi Kart Különleges Mérnöki Karrá nevezték át, amivel megnyitotta kapuit a nem katonai képzés előtt is. A kar 2014-ben újra nevet változtatott, így jött létre a jelenlegi Biztonságmérnöki Kar.[4]
Az egyetemnek ma közel 8000 diákja van 182 szakon.[5] Az egyetem központja a Veľký diel egyetemi kampuszon található, amelyet a 80-as évektől építenek. Emellett tanszékek működnek Alsóricsón és Javorinán.