Zsemlics István
Ebben a cikkben a Zsemlics István-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak jelentésében, fontosságában és relevanciájában a különböző területeken. A mai társadalomra gyakorolt hatásától egészen bizonyos területekre gyakorolt hatásáig a Zsemlics István felkeltette a különböző tudományterületek szakértőinek és tudósainak figyelmét. Egy részletes és sokrétű elemzésen keresztül különböző perspektívák kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasók számára, hogy teljes mértékben megértsék a Zsemlics István jelentőségét és a kortárs világra gyakorolt hatását. Ez a cikk átfogó és gazdagító elképzelést kíván nyújtani a Zsemlics István-ről, releváns és naprakész információkat nyújtva, amelyek hozzájárulnak a téma megismeréséhez és megértéséhez.
| Zsemlics István | |
| Született | 1840. július 9. Muraszombat |
| Elhunyt | 1891. november 10. (51 évesen) Felsőlendva |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyarországi szlovén |
| Foglalkozása | pap, író |
| Halál oka | gümőkór |
Zsemlics István vendül: Števan Žemlič, más írásmódban Zsemlits István (Števan Žemlitš) (Muraszombat, 1840. július 9. – Felsőlendva, 1891. november 10.) magyarországi szlovén római katolikus pap és író.
A Muratájon született, édesapja Zsemlits (sic!) József csizmadia volt, édesanyja Karlovics Anna. Elemi iskoláit nem itt, hanem Kőszegen végezte, a Szent Benedek rendi szerzeteseknél, ahol négy latin osztályt járt. Ezután gimnáziumban tanult Szombathelyen. A teológiát részben magánúton tanulta, majd 1863. július 20-án felszentelték.
Egyházi pályáját káplánként kezdte, tizennégy hónapon keresztül Alsólendván, majd Felsőlendván látta el a plébániákat. 1864. október 4-étől Belatinc káplánja volt, egészen 1868-ig. Ezt követően ismét Zala vármegyébe, Alsólendvára nevezte ki a püspök, ahol két évet töltött, majd ezután kapta első plébániáját a Szentgotthárd melletti Alsószölnökön, 1870. július 1-jétől.
Alsószölnökön fejezte be még Belatincon elkezdett írását, A bérmálás szentségének tana (Návuk od szvétogá potrdjenyá szvesztva) című vallási munkáját, amit 1871-ben adott ki Grazban.
Zsemlics István Felsőlendván halt meg ötvenegy éves korában, ahol 1887-től volt plébános.
