Zond–8

A Zond–8 ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Mára referenciaponttá vált, amely ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat generál a hatásáról. A Zond–8 fontos helyet foglal el a közvélemény napirendjén, nem csak a különböző területeken való relevanciája miatt, hanem azért is, mert hatással van az emberek életére. Ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és továbbra is okot ad az elemzésre és a vitára különböző kontextusokban.

Zond–8
A Szojuz 7K–L1 grafikus ábrázolása
A Szojuz 7K–L1 grafikus ábrázolása

Ország Szovjetunió
GyártóCKBEM
Küldetés típusatesztrepülés (a Hold megkerülése)
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma1970. október 20. 19:55:39 UTC
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér
HordozórakétaProton–K
Az űrszonda
Tömeg5375 kg
Előző repülés
Következő repülés
Zond–7

Zond–8 (oroszul: Зонд–8) a Zond-program keretében a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 űrhajó személyzet nélküli repülése volt.

Küldetés

A Szojuz űrhajó speciális változata, a holdra szállás emberi kísérletének előkészítése. Feladata repülés a Föld-Hold-Föld útvonalon történő üzemeltetésének további vizsgálata, fotózási tevékenység (három alkalommal) a Hold és a Föld irányába. A Szojuz 7K–L1 típusú űrhajó 14. példánya, felépítése, kis eltéréssel programja megegyezett a Zond–4, Zond–5, Zond–6, Zond–7 űrhajókkal.

Jellemzői

1970. október 20-án a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Proton–K (UR–500K) hordozórakétával indították Föld körüli parkolópályára. A start után a parkolópályán a rakéta-végfokozat hajtóművének beindításával, pályamódosítással a második kozmikus sebességet elérve indult a Hold felé. Október 22-én pályakorrekció után október 24-én 1120 km-re megközelítette a Holdat.

1970. október 27-én a Föld északi féltekéje felé közeledve kétfokozatú visszatérési módszerrel leszállt az Indiai-óceánra, a Chagos-szigetektől 730 km délkeletre. Fedélzetén fekete-fehér és színes fényképekkel, illetve mérési adatokat hozott vissza. A visszatérő egységet egy szovjet hajó először Mumbaiba, majd onnan egy An–12-es fedélzetén Moszkvába szállították.

Technikai adatok

  • Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította.
  • Tömege 5140 kilogramm, hossza 4,5 méter, átmérője 2,72-2,2 méter. A hengeres testhez kapcsolódó napelemeinek fesztávolsága 10 méter.
  • Fő részei a visszatérő modul és a műszaki egység.
    • A visszatérő kabin tartalma: rádió-vevőberendezés, akkumulátorok, hőszabályozó rendszer, tudományos műszerek, a kísérleti állatok és növények tartályai, nagy felbontóképességű fotóberendezés, valamint televíziós felvevőrendszer, amely 3 napon át közvetítette a Föld képét.
    • A műszaki egység tartalma: vezérmű, telemetriai, energiaellátó és orientációs rendszer, korrekciós és fékező hajtóművek, a hőszabályozás elemei, külső felületén a napelemek és a parabolaantenna.

Források

Külső hivatkozások