Zagyvafő vára
Ebben a cikkben a Zagyvafő vára problémájával foglalkozunk, amely ma rendkívül fontos kérdés. A Zagyvafő vára nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól a kultúráig, a politikán és általában a társadalomon keresztül. Ennek mentén tárjuk fel a Zagyvafő vára különböző aspektusait, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a nagyon releváns kérdést, és világos és teljes perspektívát kínálunk az olvasónak a Zagyvafő vára-ről.
Zagyvafő vára a közeli Zagyvaróna mellett emelkedő 423 méter magas várhegyen állt egykor a tatárjárás után a Kacsics nemzetség tagjai által épített vár.
Fekvése
Salgótarjántól északkeletre, Zagyvaróna közelében található.
Története
A 11. század elején kialakított királyi várispánságok idején került Tarján és környéke a Kacsics nemzetség birtokába. A tatárjárás után e nemzetség tagjai építették Zagyvafő várán kívül Somoskő és Salgó várát is.
A vár a 15. század közepén az országba hívott husziták foglalták el 1457-ben, majd Giskra huszita zsoldosvezér birtokolta hosszabb ideig. A husziták ellen Mátyás király indított támadást és Salgó várával együtt Zagyvafőt is visszafoglalta tőlük. A legenda szerint az ostrom közben egy nyílvessző eltalálta és megsebesítette a királyt, aki ezen annyira feldühödött, hogy leromboltatta a várat.
Tény, hogy Zagyvafő vára a huszitáktól való visszafoglalása után a hadtörténetben már nem szerepelt, hadászati jelentőségét elveszítette, falai a következő évszázadokban már csak omladoztak.
Mára a sűrű bozóttal és fával benőtt hegyormon csupán néhány falmaradvány, elszórt kövek és a hegytetőt körülvevő száraz várárok maradt fenn az egykori várból.
