Mai cikkünkben a Tatárka (Nógrádsáp) izgalmas világába fogunk beleásni, hogy felfedezzük minden titkát, történetét és érdekességét. A Tatárka (Nógrádsáp) olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét felkeltette, és ez nem is csoda, hiszen jelentősége és életünkre gyakorolt hatása tagadhatatlan. Ezen a vonalon a Tatárka (Nógrádsáp) különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a mai relevanciáig, a társadalomra, a technológiára és a kultúrára gyakorolt hatásain keresztül. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Tatárka (Nógrádsáp)-en keresztül, és fedezze fel mindazt, ami ezt a témát a tudás és az érzelmek kimeríthetetlen forrásává teszi.
![]() |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Nógrád vármegye délnyugati részén, a Cserhát és a Gödöllői-dombság találkozásánál, a Sápi-partak völgyében fekvő Nógrádsáp község északkeleti részén található.
A Nógrádsáp melletti Tatárka nevű domb a 20. század elején mint csonkakúp alakú halom volt említve, melyet sánc vesz körbe, korát pedig a népvándorlás vagy a honfoglalás korába helyezték.
1982–1983-ban Soós Virág régész végzett ásatást itt. A domb közepén a honfoglalás korából való, de már korábban kirabolt gazdag sírt tárt fel itt, melyet 6, 80 m átmérőjű sekély árok vett körbe, cölöpök nyomaival. Az ároktól délkeletire, a gerinc folytatásában további, hasonló korú 19 db sírt is feltárt. Az ásatás eredményei szerint a sáncárok később készült és sírokat is elpusztított. A sánc külső lejtőjén égett foltra és egy további cölöp nyomára is rátalált.
Az ásatás eredményei szerint tehát a Tatárka-dombon a 10. században magyar temető volt, majd később, amikor a temetőt már rég felhagyták, ugyanide kis vár is épült, árokkal körülvéve és cölöpszerkezetű várfallal megerősítve, melynek pontos korát nem ismerjük. A leletek alapján 13. századra vallanak.