Yolande de Polastron

Polignac hercegné
A közismert francia festőnő, Élisabeth Vigée Le Brun portréja a hercegnéről 1782-ből (Versailles-i kastély)
Született	1749. szeptember 8. Párizs, Franciaország
Elhunyt	1793. december 9. (44 évesen) Bécs, Ausztria
Édesapja	Jean François Gabriel de Polastron gróf
Édesanyja	Jeanne Charlotte Hérault
Házastársa	Jules de Polignac
Gyermekei	Aglaé  •  Armand  •  Jules  •  Melchior de Polignac
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Polignac hercegné témájú médiaállományokat.

Yolande de Polastron (teljes születési nevén Yolande Martine Gabrielle de Polastron; Párizs, Franciaország, 1749. szeptember 8. – Bécs, Ausztria, Szent Római Birodalom, 1793. december 9.), vagy házasságát követően közismert nevén Polignac hercegné (franciául: Duchesse de Polignac), a 18. század végi francia királyi udvar egyik legismertebb és legbefolyásosabb alakja, mint a királyné, Marie Antoinette egyik legközelebbi barátja és bizalmasa.

Kora ünnepelt szépsége volt, aki eleganciája, humora és intelligenciája révén vált a királyi család legbelsőbb körének tagjává. Azonban a királynéval való közeli viszonya, amely révén kivételes kegyekben részesült, emellett extravagáns életmódja miatt sok ellenséget szerzett magának, és a francia forradalom idejére a forradalmárok egyik fő célpontjává vált. Lamballe hercegnével ellentétben, aki a felheccelt párizsi tömeg áldozatául esett, Gabrielle családjával együtt sikeresen elmenekült az országból.

Polignac hercegné XVI. Lajos francia király udvarának egyik legemblematikusabb szereplője, a francia történelem egyik vitatott alakja. Kettős megítélésének része, hogy személye az ancien régime dekadenciájának jelképe, a monarchia bukásának egyik előidézője, míg más olvasatban a hercegné csupán életmódjával könnyedén válhatott a forradalmi propaganda egyik legfőbb áldozatává. A királynéval való kapcsolatát számos irodalmi és történelmi mű, valamint film is feldolgozta már. Sofia Coppola ismert Marie Antoinette c. életrajzi filmjében személyét Rose Byrne alakította.

Jean François Gabriel Comte de Polastron és Jeanne Charlotte Hérault gyermekeként született 1749. szeptember 8-án Párizsban. Családjával még gyermekkorában leköltöztek vidékre, a franciaországi Languedoc tartományba, ahol csupán hároméves volt, amikor édesanyja meghalt. 16 évesen eljegyezték Jules de Polignac herceggel, aki három évvel volt idősebb nála. 1767. július 7-én házasodtak össze, házasságuk évei alatt összesen négy gyermekük született, elsőként Aglaé Louise Françoise Gabrielle de Polignac 1768. május 7-én, majd Armand Jules Marie Héracle de Polignac 1771. január 11-én, őt követte ifjabb Jules de Polignac 1780. november 10-én (ő később 1829-ben Franciaország miniszterelnöke lett) és utolsóként Camille Henri Melchior de Polignac 1781. december 27-én.

1775-ben sógornője meghívta a hercegnét és annak férjét a versailles-i királyi udvarba, ahol szoros barátságot kötött Mária Antónia francia királynéval, és még a király, XVI. Lajos öccsének, Artois grófjának szimpátiáját is elnyerte. Nem volt nehéz megszerettetnie magát Mária Antónia királynéval, akivel megannyi közös vonásuk volt, hiszen mindketten rajongtak a luxusért, a szép és elegáns, olykor extravagáns és modern ruhákért, a finom és drága édességekért, a pezsgőért, és persze a csinos és vonzó férfiakért, valamint a vidám és zajos partikért, ahol mindig hatalmas baráti társaság gyűlt össze egy jót szórakozni. A királyi párral fenntartott jó viszonya révén ő és férje 1780-ban megkapták a hercegi címet, így férje herceg, ő pedig hercegné lett. 1785-ben, a királyné második fiának születése után a hercegné Angliába látogatott, ahol olyan neves barátokkal büszkélkedhetett, mint Georgiana Spencer Cavendish, Devonshire hercegnéje, aki lényegében ugyanazt a társasági szerepkört töltötte be az arisztokraták összejövetelein, mint ő maga Versailles-ban.

1789-re már annyira elmérgesedett a királyi pár, a francia nemesség és a nép közötti viszony, hogy az összegyűlt elégedetlenkedő, párizsi tömegek július 14-én elfoglalták a rettegett városi börtönt, a Bastille-t, és a polgármester, a király, a királyné és egyes arisztokraták fejét követelték, mivel nehezményezték, hogy míg a nemesek és az uralkodópár, főként a királyné pazarló, luxuséletet él, addig ők nap mint nap éhezni kénytelenek a magas adók miatt. Polignac hercegné előrelátó módon, sejtve, hogyha az országban marad, a feldühödött csőcselék elfogja és kivégzi őt és családját is, svájci száműzetésbe vonult, hogy mentse az életüket, ám levelezés útján továbbra is fenntartotta a kapcsolatot a királynéval, aki a forradalom kitörése után fogoly lett családjával együtt.

Kényszerű svájci tartózkodása évei alatt a hercegné egészsége igen megrendült, később Ausztriába utazott, ahol 1793. december 9-én, mindössze 44 évesen érte őt a halál Bécsben, Mária Antónia szülőhazájában, miután értesült a királyné kivégzéséről. Fia, Jules herceg politikai pályán érvényesült X. Károly (azelőtt Artois grófja) uralkodása idején, elsőszülött lányáról, Aglaé-ról pedig csupán annyit tudni, hogy 1803-ban vesztette életét egy tűzvész során. Yolande de Polastron Polignac hercegnéje kései leszármazottai között ott van a monacói Karolina hercegnő, Stefánia hercegnő és Albert herceg is.

• Mária Antónia francia királyné
• Marie Antoinette (film)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Yolande de Polastron című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.