A mai világban a Xenoarcheológia a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár a gazdaságra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a történelemben betöltött szerepe miatt, a Xenoarcheológia állandó vita tárgyává vált különböző területeken. Az évek során a Xenoarcheológia vegyes véleményeket, heves vitákat váltott ki, és számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Xenoarcheológia mai szerepét, és megvitatjuk annak fontosságát különböző összefüggésekben.
A xenoarcheológia földön kívüli, idegen fajok fizikai maradványainak tanulmányozásával foglalkozó hipotetikus tudomány. A maradványok elsősorban bolygókon és holdakon, illetve a világűr kitüntetett területein lelhetők fel (ilyenek lehetnek például a Lagrange-pontok).
A tudomány eszköztárába tartoznak régészeti, biológiai, csillagászati, műszaki, és kulturális ismeretek, valamint ezek műszerei és eljárásai.
A szó eredete a görög xenosz (ξένος), aminek jelentése: idegen, és az archeológia, ami a régiek tanulmányozását jelenti.
A xenoarcheológia szó helyett egyesek az exoarcheológia szót használják, ami azonban inkább jelentheti az emberek űrbeli tevékenységének vizsgálatát.[1]
Társtudománya az asztrobiológia, ami a földön kívüli élet kutatásával foglalkozik.
A tudomány elsősorban tudományos-fantasztikus alkotásokban jelenik meg, a tudományos élet (leletek híján) egyelőre nem foglalkozik vele.
Az idegen fajok fizikai maradványainak vizsgálata (legyen az magának a fajnak vagy technikai eszközeinek maradványa) az emberi faj lehetséges továbbfejlődésében jelentős szerepet játszhat.[2][3]